Március elején jártam a Békés megyei Mezőberényben, ahol a helyi gazdák körében egyre nagyobb az aggodalom: a talaj felső rétege már most porlik, pedig a vetési szezon kellős közepén vagyunk. A HungaroMet legfrissebb agrometeorológiai elemzése szerint a felszínközeli talajréteg az Alföld nagy részén gyorsan szárad, a mélyebb rétegek pedig a tél során sem töltődtek fel megfelelően nedvességgel. A TU Graz GRACE műholdas megfigyelésekre épülő összefoglalója rámutat: Közép-Európában 2018 óta tartósan alacsonyak a felszín alatti vízkészletek, és érdemi regenerálódás nem történt.
„Nálunk a kukoricavetés idején már látszik, hogy nincs elég nedvesség a csírázáshoz. Amit őszi munkák után terveztünk, azt most átírja a szárazság” – mondta Kovács István, helyi gazdálkodó, akivel a vetőgépek melletti beszélgetés során találkoztam. A 2022-es történelmi aszály még mindig eleven emlék: a KSH adatai szerint a kukorica termésmennyisége akkor 57 százalékkal maradt el az előző évitől, a búzáé 21 százalékkal, a napraforgóé pedig 29 százalékkal csökkent. Azóta sok család döntött úgy, hogy nem bízza a véletlenre az egész éves munkát, és növénybiztosítást köt. Az állam támogatja a biztosítás díját: a termelők a díj 40-70 százalékát kapják vissza az év végén vagy a következő év elején, ha bejelölik az egységes kérelemben. Az Agrisk tízéves online díjkalkulátora azonnal mutatja, hogy a termesztett kultúrák, területnagyság és választott kockázatok alapján mekkora díjjal lehet számolni.
A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara tavaszi felmérése megerősíti: a gazdák egyre inkább a kockázatkezelést helyezik előtérbe, nem a várakozást. A növénybiztosítás ma már nem luxus, hanem pénzügyi védőháló. A díjkalkulátor használata ingyenes, a döntést viszont még tavasszal érdemes meghozni, mert a vetés előtt kötött biztosítás szélesebb körű fedezetet nyújt. Ha idén újra száraz marad a tavasz, a felkészült gazdaságok lesznek azok, amelyek túlélnek – és továbblépnek.
