A növényvédőszer-hatóanyagok folyamatos kivonása újabb fordulóponthoz érkezett, ami a burgonyatermesztőket különösen érzékenyen érinti. Az Európai Unió Green Deal stratégiája keretében 2025 végéig további kulcsfontosságú hatóanyagok kerülnek tiltólistára, köztük a proszulfokarb, a klórprofám és a pendimetalin. Az Agrárminisztérium adatai szerint a hazai burgonya termőterület már így is 10.000 hektár alá csökkent, a hatóanyagkivonások pedig tovább nehezítik a termelők helyzetét.
A burgonyavédelemben használt hatóanyagok 30%-a érintett a kivonásokban, ami kritikus helyzetbe hozza a hazai termesztőket. Az AKI PÁIR legfrissebb adatai szerint a hazai burgonya felvásárlási ára 140-160 Ft/kg között mozog, miközben a termesztési költségek folyamatosan emelkednek. A kémiai növényvédelem lehetőségeinek szűkülése miatt a termesztőknek új stratégiákat kell kialakítaniuk. A Burgonyakutatási Központ jelentése alapján a kivont hatóanyagok helyettesítése jelenlegi számítások szerint hektáronként 45-60 ezer forint többletköltséget jelent.
„A hatóanyagkivonások olyan alapvető védekezési lehetőségeket érintenek, amelyekre évtizedek óta támaszkodunk. A bioburgonya-termesztés irányába való elmozdulás szükségszerű, de a teljes átállás nem reális rövid távon” – nyilatkozta Kovács János, a Burgonya Terméktanács elnöke.
A védekezési lehetőségek átalakulnak: az agrotechnikai módszerek jelentősége felértékelődik. A vetésforgó szigorú betartása, ellenálló fajták választása, és a biológiai védekezés kombinálása a megmaradó kémiai szerekkel jelenti a járható utat. A Nébih vizsgálatai szerint a helyes vetésforgó önmagában 20-30%-kal csökkentheti a növényvédelmi problémákat. A vállalkozásoknak 2025 első negyedévében érdemes felülvizsgálniuk növényvédelmi stratégiájukat és készleteiket, különös tekintettel a burgonyavész és az alternária elleni védelem újratervezésére.
A hatóanyagkivonások utáni időszakban felértékelődnek a precíziós módszerek és a döntéstámogató rendszerek. Az időjárás-előrejelzésekre alapozott célzott védekezés, a mikrobiológiai készítmények integrálása és a talaj biológiai aktivitásának fokozása kerül előtérbe. A költségnövekedés kiegyensúlyozására a termelőknek érdemes megfontolniuk a közvetlen értékesítési csatornák erősítését és a termelői együttműködések kialakítását a növényvédelmi beavatkozások költségeinek optimalizálására.
