A prémállattenyésztés egyik kevéssé ismert, de jövedelmező formája van feltámadóban. Jelenleg mindössze 40-45 hazai tenyésztő foglalkozik csincsillatartással, ám a piaci keresletnövekedés miatt érdemes újragondolni ezt az ágazatot. Az Agrárminisztérium adatai szerint a prémpiaci export 2023-ban 15%-os növekedést mutatott az európai luxustermék-gyártók növekvő igénye miatt, miközben a hazai tenyésztők száma évtizedek óta csökken.
A csincsillatenyésztés különleges infrastruktúrát igényel, de vidéki környezetben kis területen is megvalósítható. Egy 50 tenyészállatból álló állomány számára már 40-50 négyzetméternyi helyiség elegendő. A beruházási költség állománynagyságtól függően 1,5-3 millió forintra tehető, a megtérülés 2-3 év között várható. Fontos szempont, hogy a helyiség klímája állandó legyen: 16-18 °C közötti hőmérséklet és 55-65% közötti páratartalom az ideális. Az állatok takarmányköltsége alacsony, napi 30-40 gramm speciális csincsillatáp és széna biztosítja alapszükségleteiket.
„A csincsillatenyésztés munkaerőigénye minimális, napi 1-2 óra elegendő akár 100 állat ellátására is, így mellékállásban, családi vállalkozásként is végezhető” – mondja Kovács János, a Magyar Prémállattenyésztők Szövetsége elnöke. A tevékenységet az állatvédelmi szabályozás (1998. évi XXVIII. törvény) és a NÉBIH állattartási előírásai szigorúan szabályozzák, különösen a ketrecméretek (min. 50x40x35 cm/állat) és a tartási körülmények tekintetében.
Munkavédelmi szempontból a tevékenység alacsony kockázatú, de figyelmet érdemel a takarmányporok és alomanyagok által okozott esetleges légúti irritáció, amelyek ellen egyszerű porvédő maszk (FFP1) megfelelő védelmet nyújt. Az állatokkal való munkavégzés során, az 1993. évi XCIII. törvény alapján, kötelező a kockázatértékelés elkészítése, különös tekintettel a zoológiai kockázatokra.
A jövedelmezőség két pilléren nyugszik: a prém értékesítésén (darabonként 5000-8000 Ft) és a tenyészállatok eladásán (15-30 ezer Ft/egyed). Kezdőknek érdemes a tenyészállat-nevelésre és belföldi értékesítésre fókuszálni, míg a prémtermelés már komolyabb szakértelmet és felvásárlói kapcsolatokat igényel. A beruházás előtt javasolt a NÉBIH-nél tájékozódni az aktuális állategészségügyi és nyilvántartási követelményekről, valamint a megyei kormányhivatalnál az esetleges támogatási lehetőségekről.
