A digitális technológiák térnyerése alapjaiban változtatja meg a mezőgazdasági kockázatkezelést. A magyar gazdálkodók már 2023-ban is 30%-kal több időjárás-előrejelző és talajmonitorozó eszközt telepítettek, mint az előző évben – derül ki a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara felmérésből. A fagyok, aszály és egyéb kihívások okozta károk azonban továbbra is jelentősek, ami mutatja a digitális rendszerek szélesebb körű alkalmazásának szükségességét, különösen a 100-500 hektáron gazdálkodók körében.
Az időjárás-előrejelző rendszerek ma már nem csupán a csapadék várható mennyiségét jelzik, hanem integrált megoldásként a talajnedvesség, hőösszeg és növényegészségügyi kockázatok valós idejű értékelését is biztosítják. Az Agrárminisztérium adatai szerint a 2023-as évben közel 70 milliárd forint mezőgazdasági kár keletkezett, aminek jelentős része megelőzhető lett volna megfelelő kockázatkezelő rendszerek alkalmazásával. A technológiai fejlesztések összhangban állnak az 1993. évi XCIII. törvény munkavédelmi előírásaival is, hiszen a precíziós eszközök csökkentik az emberi kitettséget szélsőséges időjárási helyzetekben.
„A digitális kockázatkezelő rendszerekben rejlő potenciál messze túlmutat az egyszerű időjárás-előrejelzésen. Azok a gazdálkodók, akik integrált monitoring rendszereket használnak, 22-28%-kal hatékonyabb erőforrás-felhasználást és kárenyhítést érnek el” – nyilatkozta Kovács János, az AgroDigital Solutions szakértője. A rendszerek üzembiztonsága szempontjából kulcsfontosságú az MSZ EN ISO 13849 szabványnak megfelelő kialakítás és a rendszeres karbantartás, amely kiterjed a szenzorok kalibrálására és az adatátviteli rendszerek ellenőrzésére is.
A mezőgazdasági kockázatok digitális kezelése ma már elérhető befektetés a közepes gazdaságok számára is. A monitoring rendszerek megtérülési ideje terményáraktól függően 2-3 év, míg teljes integrált rendszerek esetén 3-5 év. A hatékony működés feltétele azonban a rendszeres karbantartás és a kezelőszemélyzet képzése. A gazdálkodók számára javasolt a digitális technológiák fokozatos bevezetése, kezdve a kulcsfontosságú területek monitorozásával, majd a rendszer folyamatos bővítésével a teljes üzemi lefedettségig.
