A lengyel fóliás uborka átlagára egy hónap alatt 59 százalékkal zuhant, és jelenleg 6,0–8,0 PLN/kg (560–747 Ft/kg) között mozog a varsói nagybani piacon. A FruitVeB adatai szerint az import termék ára hasonló ütemben esett, és mára azonos sávba került a hazai árúval. Ez a folyamat közvetlenül érinti a magyar kertészeteket, amelyek tavaly 18 500 tonna friss uborkát termeltek, és készülnek a saját szezonra.
A lengyel piac azért releváns, mert az EU egyik legnagyobb kígyóuborka-előállítója, és árszintje referenciaként hat a közép-európai régióban. A szezon korán, alacsony kínálattal indult, az árak ekkor még 20 százalékkal meghaladták az ötéves átlagot. A kínálat bővülésével azonban az árak gyorsan erodáltak, és ma már 15 százalékkal az ötéves, 2 százalékkal pedig a tízéves átlag alatt vannak. Az áresés motorja az olcsó spanyol és holland import, amely az energiaárak stabilitása és a jó fénykörülmények miatt versenyképes maradt. Spanyolországban az átlagár február végén 1,86 EUR/kg-ról 1,93 EUR/kg-ra emelkedett, majd visszatért az 1,86 EUR/kg körüli szintre, tehát az ártámogatás megmaradt. A lengyel piac az importot követve alkalmazkodott, ami szűkítette a hazai termelők mozgásterét.
Magyar olvasóink számára a tanulság egyértelmű: a fóliás és üvegházi termelésben a versenyt egyre inkább az energiaköltség, a logisztikai távolság és a szerződéses fegyelem határozza meg. A hazai uborkaszezon áprilisban indul, és májusban tetőzik a kínálat. Ha a lengyel trend megismétlődik itthon, a korai árakat gyorsan lemorzsolhatja a spanyol és a magyar volumen együttes megjelenése. A KSH friss adatai szerint a magyar friss zöldség export tavaly 103 millió euró volt, amelyből az uborka mintegy 8–10 százalékot tesz ki. Egy dél-magyarországi fóliaüzem vezetője így fogalmazott: „Ami márciusban még 400 Ft/kg, az májusban simán lehet 180. Aki nem köt szerződést időben, az játszik a piacmal.”
A kockázatok csökkentése több lépést követel. Először is javasolt már márciusban lekötni az értékesítési csatornákat fix áron vagy minimum árgaranciával. Másodszor érdemes nyomon követni a holland és spanyol spot árakat, mert ezek előrejelzik a hazai nyomást. Harmadszor a termelési költségek fegyelmezett nyilvántartása segít megállapítani azt az árszintet, amely alatt értelmetlen a betakarítás folytatása. Az energiaár-támogatások időbeli korlátai miatt különösen fondig kell számolni a gázköltséggel és a villamosenergia-díjakkal.
A következő négy hétben két döntési ablak nyílik: az induláskor kötött szerződések most teljesítésre kerülnek, és itt még kedvező ár érhető el. A második ablak május elején zár, amikor a szabad piaci áru eláraszthatja a felvásárlókat. Aki túl későn lép, az könnyen a feldolgozóipari ár alá kerülhet. A logisztikai kapacitás időben való lefoglalása szintén kritikus, mert késedelmes szállítás minőségromlást és árlenyomást okoz. Végül a szerződésekben rögzített minőségi paraméterek betartása nélkül nincs fizetési garancia. A jelenlegi lengyel piac egyértelműen jelzi: a szezonális túlkínálat elkerülhetetlen, és csak a proaktív kockázatkezelés véd meg a veszteségtől.
