A drónok térhódítása a magyar mezőgazdaságban új lendületet kapott: 2024 januárjától az Agrárminisztérium és az ITM közös rendeletmódosítása nyomán enyhültek a légi növényvédelem korlátozásai. A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) adatai szerint az első negyedévben már 36 gazdálkodó nyújtott be kérelmet drónos permetezésre, elsősorban nehezen megközelíthető területekre és csapadékos időszakok utáni gyors beavatkozásokra.
Az új szabályozás értelmében a 25 kg felszállótömeg alatti mezőgazdasági drónok alkalmazása egyszerűsödött, bár továbbra is szigorú feltételekhez kötött. A permetezőszerek kijuttatása során különös figyelmet kell fordítani a 43/2010. (IV. 23.) FVM rendelet előírásaira, különösen a 30 méteres biztonsági védőtávolság betartására lakott területektől. A kijuttatott növényvédő szereknek továbbra is rendelkezniük kell légi kijuttatásra vonatkozó engedéllyel.
„A drónos permetezés legnagyobb előnye a gyors reagálási képesség és a talaj kímélete” – nyilatkozta Kovács János, a DrónAgrár Kft. ügyvezetője. „Egy 15 literes tartályú mezőgazdasági drón óránként 8-10 hektárt képes kezelni, miközben nincs taposási kár, és a fertőzésgócokat célzottan tudjuk kezelni.”
Az üzemeltetési költségek tekintetében a drónos permetezés egyelőre 15-20%-kal haladja meg a hagyományos módszerekét, de a megtakarított idő és a precíziós kijuttatás miatt egyre több gazdaságban válik kifizetődővé. A berendezések üzemeltetéséhez szükséges az A2 kategóriás drónpilóta-engedély és a növényvédelmi képesítés is. A munkavédelmi kockázatértékelésnél (az 1993. évi XCIII. törvény alapján) figyelembe kell venni a vegyi expozíció mellett az akkumulátorkezelés veszélyeit is.
A megfelelő karbantartás kulcsfontosságú: a permetező fúvókák napi tisztítása, az akkumulátorok szakszerű töltése és a szenzorrendszerek kalibrálása elengedhetetlen a biztonságos üzemeltetéshez. A NÉBIH ajánlása szerint minden 50 repült óra után átfogó műszaki felülvizsgálat szükséges, különös tekintettel a nyomásszabályozó rendszerre és a tartályok épségére.
Összességében a drónos növényvédelem komoly potenciált jelent a magyar mezőgazdaság számára, különösen nehezen megközelíthető területeken és gyors beavatkozást igénylő helyzetekben. A technológia hatékony alkalmazásához azonban alapos felkészülés, megfelelő képesítések és rendszeres karbantartás szükséges. A jogszabályi környezet változásait érdemes folyamatosan nyomon követni, mivel további egyszerűsítések várhatók 2025-től.
