A hazai vetőmagágazat évente mintegy 110 ezer hektáron termel, a megtermelt mennyiség körülbelül 15 százaléka kerül exportra – jelentősen kevesebb, mint 2022 előtt, amikor még minden negyedik szem külföldre vándorolt. Az orosz–ukrán háború és a klímaválság egyidejű csapást mért az ágazatra, amely most kulcsfontosságú döntések előtt áll. Gyuricza Csaba, a MATE rektora szerint csak az egységes piaci megjelenés és közös forgalmazás hozhat fordulatot.
A magyar kukoricahibridek jelenleg csupán 5 százalékos arányt képviselnek a hazai köztermesztésben. A cél, hogy öt-tíz éven belül ez megduplázódjon, a kalászosoknál pedig a jelenlegi 48 százalék 70–75 százalékra emelkedjen. Ehhez két alapfeltétel szükséges: egy egységes nemesítőház kialakítása és közös kereskedelmi brand felépítése. Az előbbi négy kutatóbázisra támaszkodna – a gödöllői MATE, a kiskunhalasi Pannon Genetic, a karcagi Agrohungária és a kisvárdai Kruppa Mag együttműködésére. Az utóbbihoz viszont állami szerepvállalás elengedhetetlen.
Magyarország a GDP 1,3–1,5 százalékát fordítja kutatás-fejlesztésre, ezen belül az agrárkutatásra mindössze 0,03 százalék jut. Ez az uniós 2,2 százalékos átlaghoz képest alacsony, bár a régióban nem állunk rosszul. Az agrárkutatásra szánt források erősen együtt hullámzanak az EU pénzügyi ciklusaival. Gyuricza Csaba hangsúlyozta: „A kutatás-fejlesztés mindig megtérülő befektetés.” A versenyelőny a jó biológiai alapokban és az erős magyar génállományban rejlik, amelyet új fajták és hibridek előállítására lehet használni.
A piacok tekintetében a magyar 4 millió hektár mellett a Kárpát-medence magyarlakta területein további 2 millió hektár elérhető. Közép-Kelet-Európában búzánál 9, kukoricánál 7 millió hektár potenciális piac van. Közép-Ázsiában és Afrikában is megjelent már a magyar vetőmagtechnológia. Kiskunhalason, a Pannon Genetic közreműködésével alakítják ki a MATE negyedik innovációs központját, ahol közös kutatóprogramokat és gyakornoki képzést indítanak. „Senki nem fog gyengébb fajtát vetni csak azért, mert magyar” – fogalmazott a rektor, utalva arra, hogy a magyar fajták csak versenyképes teljesítménnyel nyerhetik vissza a piacot.
A génszerkesztés elfogadása kulcskérdés a jövőre nézve. Az EU-ban látható a nyitás, Gyuricza szerint ez csak idő kérdése hazánkban is. A GMO-mentesség megőrizhető, ha a génszerkesztést precíziós nemesítési technikaként fogadjuk el. A klímaváltozás gyors tempója olyan speciális fajtanemesítést tesz szükségessé, amellyel a multik kevésbé foglalkoznak, ez pedig réspiacokat nyithat. Az ágazat szereplői jelenleg részben konkurálnak egymással, de mindannyiuk érdeke az egységes fellépés.
A magyar vetőmagágazat számára az elkövetkező években az összefogás, a közös brand kiépítése és a kutatás-fejlesztés megerősítése jelenti a túlélést. Akik gazdálkodnak, azoknak érdemes figyelni a hazai nemesítésű fajták teljesítményére és adaptációs képességére.
