A Közös Agrárpolitika új szabályozása és a műtrágyaárak meredek emelkedése miatt az EU-termelők 78%-a fontolgatja alternatív tápanyag-utánpótlási megoldások bevezetését – derül ki az Agrárminisztérium friss felméréséből. Az élő baktériumokkal történő nitrogénpótlás egyre inkább előtérbe kerül, miután a biológiai készítmények hatékonyságát igazoló szántóföldi kísérletek 15-22%-os termésjavulást mutattak a hagyományos műtrágyázással szemben.
A nitrogénmegkötő baktériumok alkalmazásával akár 40-60 kg/ha nitrogénmennyiség is biztosítható, jelentősen csökkentve a külső bevitel szükségességét. Az AKI adatai szerint a hazai műtrágyaárak 2022 óta átlagosan 65%-kal emelkedtek, míg a mikrobiológiai készítmények hektárköltsége 18.000-25.000 Ft között mozog. A készítmények talajélet-aktiváló hatása további előnyt jelent: a jobb tápanyagfeltáródás mellett a vízmegőrzés is javul. „A baktériumos készítményeket használó gazdálkodóink az aszályos periódusokban 14-18%-kal jobb vízháztartást tapasztaltak a kezelt területeken” – nyilatkozta Kovács János, a Talajbiológiai Szövetség elnöke.
A technológia alkalmazása precíziós szemléletet igényel. A mikrobiológiai készítmények hatékonyságát befolyásolja a talaj pH-értéke, szerkezetessége és biológiai állapota. Az optimális kijuttatás időpontja őszi vetésű kultúráknál szeptember-október, tavaszi vetésűeknél a vetés előtt 2-3 héttel. Kulcsfontosságú a talaj nedvességtartalma és hőmérséklete – 10°C alatti talajhőmérsékletnél a baktériumok aktivitása erősen lecsökken.
A NÉBIH által engedélyezett 42 baktériumalapú készítmény közül érdemes azokat választani, amelyek több törzset tartalmaznak, és vannak közöttük a nitrogénmegkötésen túl foszforfeltáró vagy növényi immunrendszert erősítő baktériumok is. A gazdálkodók 2025-ben a Közös Agrárpolitika zöldítési előírásaihoz kapcsolódó támogatásokban is részesülhetnek e készítmények használatakor, hektáronként akár 8000-12000 Ft értékben.
A baktériumkészítmények alkalmazása előtt érdemes talajvizsgálatot végeztetni, különös tekintettel a mikrobiológiai aktivitásra. Az első évben javasolt a hagyományos műtrágyázás 70%-án tartani a dózist, majd a második évtől tovább csökkenteni azt. A technológiai fegyelem és a talaj szervesanyag-készletének növelése döntő tényező a sikerben – ezért fontos a vetésforgó betartása és szerves anyagok (pl. szármaradványok) talajba dolgozása.
