Az Európai Unió és a dél-amerikai Mercosur országok közötti kereskedelmi megállapodás tárgyalásai újabb fordulóponthoz érkeztek. A Mercosur-blokk tagállamai (Brazília, Argentína, Paraguay és Uruguay) és az EU képviselői a napokban intenzív egyeztetéseket folytattak, miközben az európai, köztük a magyar gazdálkodók aggodalmaikat fejezik ki a várható piaci hatásokkal kapcsolatban.
Az Agrárminisztérium közleménye szerint Magyarország továbbra is fenntartja, hogy a megállapodás jelenlegi formájában komoly kockázatot jelent a hazai mezőgazdasági termelőkre. A tárca hangsúlyozza, hogy a dél-amerikai országokból érkező olcsó marhahús, baromfi, méz és cukor eláraszthatja az európai piacokat, miközben az ottani termelőkre kevésbé szigorú környezetvédelmi és állatjóléti szabályok vonatkoznak, mint európai társaikra.
„Nem engedhetjük, hogy a magyar gazdák versenyhátrányba kerüljenek olyan országokkal szemben, ahol a termelési sztenderdek messze elmaradnak az európai elvárásoktól” – nyilatkozta a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke a legutóbbi sajtótájékoztatón. A NAK adatai szerint a hazai marhahúságazat különösen sebezhetővé válhat, hiszen jelenleg mintegy 15-20 százalékkal magasabb költségekkel termelnek a magyar gazdák a dél-amerikai versenytársakhoz képest.
A Központi Statisztikai Hivatal adatai azt mutatják, hogy Magyarországon jelenleg közel 22 ezer szarvasmarhatartó gazdaság működik, amelyek többsége családi vállalkozás. Ezeknek a gazdaságoknak a fennmaradását veszélyeztetheti a dél-amerikai import növekedése. A probléma nem csak a marhahúságazatot érinti: a hazai méhészek és cukorrépa-termelők szintén aggódnak jövőjük miatt.
Az Európai Bizottság ugyanakkor arra hivatkozik, hogy a megállapodás gazdasági előnyökkel is járhat, különösen az ipari termékek exportja terén. Az uniós hatásvizsgálat szerint a mezőgazdasági kockázatokat kompenzálhatják a más szektorokban elérhető előnyök, bár ezt a megközelítést számos tagállam, köztük Magyarország, Franciaország és Írország is vitatja.
A gazdálkodók számára kulcsfontosságú, hogy figyelemmel kísérjék a tárgyalások alakulását, és felkészüljenek a lehetséges piaci változásokra. A szakmai szervezetek azt javasolják, hogy a termelők fordítsanak nagyobb figyelmet a minőségi termelésre, a helyi értékesítési láncok erősítésére és a fogyasztói bizalom építésére, hogy megőrizhessék versenyképességüket a megállapodás esetleges életbelépése után is.
