Az Európai Unió jelentős módosításokat tervez a növényvédelmi szabályozásában, amelyek 2025-től léphetnek hatályba. A mezőgazdasági növényvédelem új iránya a kémiai növényvédő szerek használatának további korlátozásával és a biológiai védekezési módszerek előtérbe helyezésével jellemezhető. Az Agrárminisztérium közleménye szerint a változások alapvetően befolyásolhatják a hazai gazdálkodók termelési gyakorlatát.
A tervezett uniós szabályozás elsősorban a kémiai növényvédő szerek felhasználásának 50%-os csökkentését célozza 2025-2030 között. Az Európai Bizottság javaslata a SUR (Sustainable Use of Pesticides Regulation) keretében korlátozná a szerek használatát különösen a védett területek közelében és lakott területek mellett. A Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamara elemzése szerint mintegy 150-200 hatóanyag kivonására lehet számítani a következő időszakban. Ez különösen érzékenyen érintheti a gyümölcs- és zöldségtermesztőket, akik jelenleg fokozott növényvédelmi beavatkozást igénylő kultúrákat termesztenek.
„A növényvédelem szemléletváltása elkerülhetetlen, de felkészülési időt kell biztosítani a gazdáknak az átállásra” – nyilatkozta dr. Nagy János, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara növényvédelmi szakértője. Az integrált növényvédelem és a biológiai védekezési módszerek térnyerése jelentheti a jövő útját. Ehhez azonban a gazdálkodóknak új ismeretekre és technológiákra lesz szükségük.
A szabályozás része lesz a kötelező elektronikus permetezési napló vezetése, valamint a precíziós gazdálkodási módszerek előtérbe helyezése. A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal közleménye szerint az új szabályozáshoz kapcsolódóan képzési programok indulnak az érintett gazdálkodók számára. A támogatási rendszer is átalakul: a KAP Stratégiai Terv keretében külön forrásokat különítenek el a biológiai növényvédelemre való átállás segítésére.
A hazai termelőknek érdemes már most tájékozódni az alternatív növényvédelmi megoldásokról és fokozatosan beépíteni ezeket a termelési gyakorlatukba. Az átállás kihívásokat jelent, de hosszú távon a környezetkímélő gazdálkodás nemcsak fenntarthatóbb, hanem piaci előnyöket is hozhat a hazai termelőknek az egyre tudatosabb európai fogyasztók körében.
