Az elmúlt évben drasztikusan emelkedett a felszín alatti csepegtető öntözésre áttérő gazdaságok száma. Az Országos Vízügyi Főigazgatóság adatai szerint közel 40%-kal nőtt az ilyen típusú engedélyeztetési eljárások kérelme, különösen a 20-100 hektár közötti gazdaságokban. A vízpazarlás csökkentése és a növekvő aszályos periódusok kényszerítik a gazdákat a hatékonyabb technológiák felé, amit a most záródó VP öntözésfejlesztési támogatások is ösztönöznek.
A felszín alatti csepegtető rendszerek 30-45 cm mélységben telepítve 70-80%-os vízfelhasználási hatékonyságot mutatnak, szemben a hagyományos szórófejek 45-55%-os értékével. Ráadásul az energiaigényük átlagosan 0,8-1,2 kWh/m³, ami 40%-kal alacsonyabb a felszíni rendszerekénél. A technológia megtérülési ideje 3-5 év közötti, ami az emelkedő energiaárak mellett folyamatosan csökken. A rendszerek élettartama megfelelő karbantartás mellett elérheti a 15 évet is.
„A felszín alatti rendszerekkel nemcsak vizet takarítunk meg, hanem a gyomok sem kapnak plusz nedvességet a talaj felső rétegében” – mondja Kovács Péter, a Hajdúsági Agrárinnovációs Park szakértője. A telepítés során kiemelt figyelmet kell fordítani a szűrőrendszerek méretezésére és a nyomáskiegyenlítő megoldásokra, amelyek nélkül a csövek eltömődhetnek vagy egyenlőtlenül oszthatják el a vizet.
A munkavédelmi szempontok is kritikusak: a telepítést végzőknek ismerniük kell az 1993. évi XCIII. törvény rendelkezéseit, különösen a földmunkákra vonatkozó előírásokat. A karbantartáshoz és az esetleges meghibásodások javításához szükséges egy naprakész üzemeltetési napló vezetése és a gépkezelők megfelelő képzése. Az öntözőrendszerek elektromos vezérléseinél az MSZ HD 60364-7 szabvány szerinti érintésvédelmi megoldásokat kell alkalmazni.
A technológia két fő kockázata a mechanikai sérülés talajművelés során, illetve a tápanyag-adagolók helytelen beállítása, ami visszafordíthatatlan talajszerkezeti károkat okozhat. A biztonságos üzemeltetés kulcsa a rendszeres karbantartás és a szezon előtti teljes körű nyomáspróba. A befektetés akkor térül meg igazán, ha a rendszert automata érzékelőkkel látják el, és a gazdálkodók kihasználják a precíziós tápanyag-utánpótlás lehetőségét is.
