A valenciai hatóságok sürgős lépéseket követelnek az Európai Bizottságtól a fertőző bőrcsomósodáskór elleni védekezés átszervezésére. A jelenlegi szabályozás szerint egyetlen beteg állat felismerése esetén a teljes telepet le kell vágni, ami különösen a közepes magyar gazdaságokat fenyegeti súlyos veszteséggel. Az Agrárminisztérium legfrissebb közlése szerint hazánkban jelenleg mentesek vagyunk a kórtól, de a szomszédos országokban történt kitörések miatt a megelőzés stratégiai kérdéssé vált.
Az Állategészségügyi Szabályzat 2021/2016 számú uniós rendelete szigorú megszorításokat ír elő. A Valenciai Közösség mezőgazdasági tárcája hivatalos kérvényt nyújtott be, amelyben önkéntes oltási programok engedélyezését kéri a még mentes térségekben. Miguel Barrachina miniszter nyilatkozatában hangsúlyozta: „Nem hagyhatjuk, hogy a lassú brüsszeli döntéshozatal családokat taszítson csődbe, miközben létezik hatékony vakcinációs megoldás.” A 2019. évi LII. törvény az állatok védelméről és kíméletéről előírja, hogy minden tenyésztési technológiának az állat jóllétét kell szolgálnia, a kényszervágás pedig súlyos stresszt okoz az egész állománynak, még a beavatkozás előtt.
Az EFSA legutóbbi kockázatértékelése szerint a Lumpy Skin Disease vírus rovarok – főként vérszívó legyek és szúnyogok – útján terjed. Magyar viszonyok között ez azt jelenti, hogy a Tisza-vidéki és a Duna menti telepeken nyáron hatványozottan fokozódik a kockázat. A NÉBIH állategészségügyi szakemberei a biológiai biztonság megerősítését javasolják: a szállítójárművek kötelező fertőtlenítése, a külföldről beszerzett állatok 21 napos elkülönített megfigyelése, valamint rovarirtó programok telepszintű bevezetése. A kötelező eseménynapló-vezetés (Állattenyésztési törvény, 2019. évi LII. tv. 53. §) alapján minden állatmozgást, elhullást és klinikai tünetet rögzíteni kell, ami megkönnyíti a járványügyi nyomkövetést.
A megelőzés költsége töredéke a kényszervágás okozta kárnak. Egy száz tehenes gazdaságban az állomány teljes elvesztése – pótlással, kiesett tejtermeléssel együtt – akár ötven-hatvanmillió forintos veszteséget is jelenthet. A valenciai modellben szereplő kérelem szerint az oltóanyag bekerülési ára állatonként néhány ezer forint, a védettség viszont egy évig tart. Hazai telepvezetők számára ez világos TCO-előnyt mutat, különösen a veszélyeztetett régiókban. Az Európai Bizottság szakmai munkacsoportja jelenleg vizsgálja az önkéntes vakcinázás bevezetésének jogi és járványügyi feltételeit.
A bőrcsomósodáskór nem zoonózis, emberekre nem terjed, a termékek fogyasztása biztonságos marad. A klinikai tüneteket – bőrcsomók, láz, tejhozam-csökkenés – elsőként az állattartó veszi észre, ezért az 1998. évi XXVIII. törvény szerinti gondoskodási kötelezettség különösen fontos. A bejelentési kötelezettség azonnal életbe lép, a hatósági mintavétel ingyenes.
Védekezési terv készítése és frissítése kötelező minden szarvasmarha-tartó gazdaságban. A munkavédelmi megbízottak a rovarirtó szerek használatakor figyeljenek az 1993. évi XCIII. törvény előírásaira: védőkesztyű, légzésvédelem, tanúsított szerek. A karantén-óvoda kialakítása megnöveli a biológiai biztonságot és csökkenti a járványügyi kockázatot. Rendszeres kapcsolattartás a NÉBIH járási hivatalával és szakállatorvossal segít az aktuális helyzet nyomon követésében.
