A Földforgalmi törvény jelentős módosításait fogadta el a parlament, amelyek 2025. január 1-jén lépnek életbe. Az Agrárminisztérium közleménye szerint a változtatások célja a földhasználati viszonyok átláthatóbbá tétele, a spekulatív földvásárlások megakadályozása, valamint a tényleges gazdálkodók helyzetének megerősítése. A módosítás szigorúbb ellenőrzést és új kötelezettségeket hoz a földtulajdonosok és földhasználók számára.
A törvénymódosítás értelmében 2025-től a földszerzéshez minden esetben bizonyítani kell a földműves státuszt, amelynek feltételei közé tartozik a mezőgazdasági vagy erdészeti szakirányú képzettség. Akik nem rendelkeznek megfelelő szakképesítéssel, azoknak igazolniuk kell, hogy legalább három éven át folytattak mezőgazdasági tevékenységet Magyarországon. Az Agrárminisztérium tájékoztatása szerint a földműves nyilvántartásba vételt a földhivataloknál lehet kezdeményezni.
„A törvénymódosítás legfontosabb célja, hogy a magyar termőföld azok kezébe kerüljön, akik ténylegesen meg is művelik azt” – nyilatkozta a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke. A NAK statisztikái szerint jelenleg Magyarországon a mezőgazdasági területek közel 15%-át olyan tulajdonosok birtokolják, akik nem folytatnak tényleges gazdálkodási tevékenységet.
A jogszabály szigorítja a földhasználati kötelezettségek ellenőrzését is. A földhasználóknak évente elektronikus úton kell nyilatkozniuk a földhivatalnál a művelési kötelezettség teljesítéséről. A mulasztás első alkalommal figyelmeztetést von maga után, ismételt esetben azonban már hektáronként 10.000 forintig terjedő földvédelmi bírság szabható ki. Az ellenőrzéseket a kormányhivatalok mezőgazdasági osztályai végzik, elsősorban kockázatelemzés alapján kiválasztott területeken.
A helyi földbizottságok jogköre is bővül: a földadásvételi szerződéseknél erősebb vétójoggal rendelkeznek majd, és vizsgálhatják a vevő gazdálkodási előéletét, terveit is. A haszonbérleti szerződéseknél pedig új előírás, hogy 10 hektár feletti területeknél kötelező gazdálkodási tervet mellékelni, amely tartalmazza a tervezett növénytermesztési szerkezetet és az állatállomány-fejlesztési elképzeléseket.
A föld megművelésére vonatkozó kötelezettségek teljesítése minden földtulajdonos és földhasználó számára alapvető fontosságú lesz. A jogalkotó szándéka, hogy ezzel erősítse a hazai élelmiszerellátás biztonságát, valamint támogassa a vidéki közösségek fennmaradását. A gazdálkodóknak érdemes felülvizsgálniuk jelenlegi földhasználati szerződéseiket és felkészülniük az új adminisztratív kötelezettségekre.
