Az idei nyár ismét próbára tette a gazdálkodókat: az Agrárminisztérium adatai szerint a mezőgazdasági területek közel 30%-át érintette valamilyen mértékű aszálykár. A helyzet különösen a tápanyag-utánpótlás területén okozott nehézségeket, hiszen a szilárd műtrágyák hatékonysága jelentősen csökken csapadékhiányos időszakban. A legfrissebb meteorológiai előrejelzések szerint a 2025-ös év sem ígér kedvezőbb feltételeket.
A folyékony műtrágyázás előnye aszályos körülmények között kettős: egyrészt a növények számára közvetlenül felvehető formában biztosítja a tápanyagokat, másrészt minimális csapadék vagy öntözés mellett is hasznosul. Az AKI adatai szerint a folyékony műtrágyák hatóanyag-hasznosulása száraz körülmények között 25-30%-kal magasabb a granulátumokénál. Energiaigényük is kedvezőbb: a kijuttatás hektáronként átlagosan 4,2 liter gázolajat igényel, szemben a szilárd műtrágya-szórás 6,8 literes fogyasztásával.
A kijuttatás biztonságát a 2019. évi LII. törvény (állattenyésztési törvény) és a 43/2010. (IV. 23.) FVM rendelet szabályozza, különös tekintettel a vízbázisok védelmére. A gépek megfelelőségét az MSZ EN ISO 16119 szabvány szerinti felülvizsgálatnak kell alávetni, amely kiterjed a szórásegyenletességre és a csepegésmentességre is.
„A folyékony műtrágya legnagyobb előnye, hogy a kijuttatás pontosabban szabályozható, a hatóanyag-veszteség minimális, és gyorsabban hasznosul aszályos időszakban is” – magyarázza Kovács János, a Hajdúsági Agrárkamara szaktanácsadója. „Különösen fontos ez a nitrogén-hasznosulás szempontjából, ahol a veszteség akár 50%-kal is csökkenthető.”
A technológia alkalmazásánál kulcsfontosságú a munkavédelmi előírások betartása. A folyékony műtrágyák kezelésekor az 1993. évi XCIII. törvény értelmében kötelező a megfelelő egyéni védőfelszerelés használata, különös tekintettel a szemvédelemre és a kémiailag ellenálló kesztyűkre. A kijuttatásra használt gépek esetében a hidraulikus rendszerek rendszeres ellenőrzése és az üzemeltetési napló vezetése nem csak törvényi kötelezettség, hanem a költséghatékonyság alapja is.
A beruházás megtérülése középtávon realizálódik: a technológiaváltás 3-4 év alatt térül meg közepes gazdaságméret esetén, különösen, ha figyelembe vesszük a hatékonyabb tápanyag-hasznosulásból származó terméstöbbletet, valamint a munkaidő-megtakarítást. A rendszeres karbantartás és a szakszerű tárolás biztosítja a hosszú távú üzembiztonságot és csökkenti a környezeti kockázatokat.
