A növenyvédelemben zajló jelentős változások ellenére a folyékony műtrágyák továbbra is kulcsszerepet játszanak a magyar gazdaságokban. Az Agrárminisztérium adatai szerint 2023-ban a hazai gazdálkodók közel 18%-a használt folyékony műtrágyákat, ami 5%-os növekedést jelent az előző évhez képest. A fokozódó környezetvédelmi elvárások és a műtrágyaárak emelkedése miatt a helyes tárolás nemcsak biztonsági, hanem gazdasági kérdéssé is vált.
A folyékony műtrágyák tárolása sajátos kihívásokat rejt. Szemben a szilárd típusokkal, a különböző kémiai összetételű oldatok (UAN, APP, ATS) eltérő tárolási körülményeket igényelnek. A nitrogénalapú UAN oldatok -18°C körül fagynak, ezért fűtött tárolást igényelnek a téli hónapokban. A foszfortartalmú APP oldatok esetében a kicsapódás jelenti a fő kockázatot, míg a kéntartalmú ATS oldatoknál a korrózió elleni védelem prioritás. A tárolóedények anyaga kulcsfontosságú: saválló acél vagy speciális műanyag tartályok használata ajánlott, az EN ISO 13849-1 szabvány előírásainak megfelelően.
„A folyékony műtrágyák tárolásánál nem elegendő csupán a környezetvédelmi előírásoknak megfelelni. A gazdaságosság szempontjából kritikus a minőségmegőrzési idő optimalizálása is” – hangsúlyozta Nagy Péter, a Növényvédelmi Szövetség szakértője. A 219/2011. Korm. rendelet által előírt kármentő rendszerek kiépítése mellett javasolt a tárolók rendszeres integritás-vizsgálata és a hőmérséklet-monitoring rendszerek telepítése.
A műtrágya-tárolás biztonságossá tételében kulcsfontosságú a személyzet megfelelő képzése. Frissítse telephelye biztonsági protokolljait, ellenőrizze a tömítéseket és szelepeket a tavaszi szezon előtt. A legtöbb szivárgási incidens megelőzhető lenne rendszeres karbantartással és a tárolókapacitás megfelelő méretezésével. Hosszú távon a megfelelő tárolási technológiába történő beruházás nemcsak a hatóanyag-veszteséget csökkenti, hanem a környezetterhelést és a bírságkockázatot is minimalizálja.
