A globális gabonapiacot a következő évben továbbra is a bőséges kínálat és az ebből fakadó nyomott árak jellemezhetik. Az USDA legfrissebb kitekintése szerint a 2024/25-ös szezonban a világ búzatermelése elérheti a 798 millió tonnát, míg a felhasználás 795 millió tonnára tehető. A közel 300 millió tonnás zárókészlet újabb nyomást helyezhet az árakra, különösen az exportpiacokon. A MATIF búza márciusi jegyzése jelenleg 215-220 €/t között mozog, ami historikus összehasonlításban továbbra is alacsony szintnek számít.
A hazai gabonapiacon a bőséges nemzetközi kínálat mellett a magyar termelők helyzetét tovább nehezíti a tengeri exportútvonalak korlátozottsága. Az AKI PÁIR adatai szerint a malmi búza felvásárlási ára 62-65 ezer Ft/t között alakul, míg a takarmánybúza 58-60 ezer Ft/t sávban mozog. A kukorica esetében az átlagos felvásárlási ár 52-56 ezer Ft/t között ingadozik, ami jelentős visszaesés a korábbi évek árszintjeihez képest. A HUF/EUR árfolyam 390-395 körüli szintje némi támogatást jelenthet az exportáraknak, de ez önmagában nem ellensúlyozza a globális túlkínálatot.
„A jelenlegi piaci helyzet egyértelműen vevői piac, amit a feldolgozók ki is használnak” – nyilatkozta Nagy József, a Gabonatermelők Országos Szövetségének elnökségi tagja. „A termelők számára kulcsfontosságú lesz a következő hónapokban, hogy precízen kalkulálják termelési költségeiket és készletezési stratégiájukat a túléléshez” – tette hozzá.
Az USDA előrejelzése szerint a kukorica világpiaci ára is nyomás alatt maradhat, mivel a globális termelés várhatóan 1,23 milliárd tonna körül alakul a 2024/25-ös szezonban, míg a felhasználás 1,21 milliárd tonnára tehető. A brazil és argentin termés alakulása különösen fontos lesz, hiszen ezek az országok egyre nagyobb részt hasítanak ki a globális exportpiacból. Az EU Crop Market Observatory adatai szerint az uniós kukoricakészletek is magasabbak az átlagosnál, ami tovább korlátozhatja a régión belüli áremelkedési potenciált.
A takarmánygabona/malmi búza árkülönbözet a szokásosnál szűkebb, ami jelzi, hogy a minőségi prémium is erodálódik a jelenlegi piaci környezetben. Ezt a helyzetet súlyosbítja, hogy az input költségek – különösen a műtrágyaárak – nem csökkentek arányosan a terményárakkal.
A jelenlegi piaci kilátások alapján a gazdálkodóknak érdemes lehet megfontolni rugalmasabb értékesítési stratégiákat és szorosabb együttműködést a feldolgozókkal. A következő két hétben különösen fontos lehet a hosszú távú szerződéses feltételek újratárgyalása és a raktározási kapacitások optimalizálása. Emellett érdemes lehet kisebb tételekben, ütemezetten értékesíteni, hogy a termelők kihasználhassák az esetleges átmeneti áremelkedéseket a piacon.
