Az európai húspiacon fokozódó aggodalmak mutatkoznak a dél-amerikai – különösen a brazil, argentin és uruguayi – importhúsokkal kapcsolatban. A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) legfrissebb ellenőrzései szerint az elmúlt negyedévben 17%-kal nőtt az EU-ba érkező nem megfelelő hússzállítmányok száma. A magyar sertés- és szarvasmarhatartók különösen érintettek, hiszen a hazai állattartó telepek szigorú állatjólléti és takarmányozási előírásokat követnek, miközben a beérkező import termékek gyakran lazább szabályozási környezetben készülnek.
A dél-amerikai hústermelés több kritikus ponton is eltér az európai gyakorlattól. Az állattartási technológiákban továbbra is engedélyezett a hozamfokozó antibiotikumok és hormonkészítmények használata, amit az EU már 2006-ban betiltott. A Magyar Állattenyésztők Szövetsége által közzétett adatok szerint a brazil marhahúsokban akár 3-5-ször magasabb növényvédőszer-maradványok fordulhatnak elő, ami az extenzív legeltetés során használt szerek következménye. A takarmányban felhasznált GMO-összetevők aránya elérheti a 85%-ot, szemben a magyarországi nulla toleranciával.
„A magyar gazdák számára ez kettős teher: egyszerre kell megfelelniük a szigorúbb hazai és uniós előírásoknak, miközben a piacon olyan termékekkel versenyeznek, amelyek előállítási költsége akár 30-35%-kal is alacsonyabb lehet. Ez különösen a kisebb, családi gazdaságokat érinti érzékenyen” – nyilatkozta Kovács János, a Magyar Állattartók Egyesületének elnöke.
A vágóhidak és feldolgozók számára is komoly kihívás a beérkező alapanyag eredetének pontos nyomon követése. Az 1998. évi XXVIII. törvény az állatvédelemről és a 2019. évi LII. Állattenyésztési törvény előírásai csak a hazai termékekre vonatkoznak, ami versenyhátrányt jelent. Emellett az MSZ/EN ISO 22000 élelmiszerbiztonsági rendszerek működtetése is többletköltséget jelent a hazai vállalkozásoknak.
A hazai állattartóknak érdemes megfontolni a termékdifferenciálást, például állatjólléti vagy antibiotikum-használatot korlátozó programok bevezetésével. A kockázatok csökkentésére ajánlott a rendszeres beszállítói auditok végzése és a nyomonkövethetőségi dokumentáció naprakészen tartása. Legfontosabb védelmet azonban továbbra is a tudatos fogyasztói magatartás és a magyar termékek előnyben részesítése jelentheti.
