A Szegedi Tudományegyetem kutatócsapata áttörést jelentő magkezelési technológián dolgozik, amely 15-20 százalékkal növelheti a búza és kukorica terméshozamát. A fejlesztés különösen értékes lehet az idei szezonban, amikor a MATIF búza szeptemberi jegyzése 226 euró/tonna szinten mozog, miközben a hazai felvásárlási árak 65-70 ezer forint között alakulnak tonnánként az AKI PÁIR adatai szerint.
A kutatócsoport által kifejlesztett eljárás természetes anyagokkal kezeli a vetőmagot, amely javítja a csírázási képességet és a kezdeti növekedést, különösen aszályos időszakokban. Az USDA legfrissebb előrejelzése szerint a globális búzakészletek az előző évhez képest 4,2 millió tonnával csökkenhetnek, ami tovább emeli az ilyen termésfokozó technológiák jelentőségét. A technológia hatását már 14 kísérleti helyszínen tesztelték Magyarország különböző adottságú területein.
„A kísérleti eredmények azt mutatják, hogy az aszálynak kitett területeken is stabilan 12-18 százalékkal magasabb terméshozamot értünk el a kezeletlen kontrollcsoportokhoz képest” – nyilatkozta Dr. Kovács Péter, a kutatócsoport vezetője. A technológia alapja egy speciális, természetes összetevőkből álló kezelőanyag, amely aktiválja a növények stressztűrő képességét és fokozza a tápanyagfelvételt.
A hazai gabonatermesztők számára különösen fontos, hogy az eljárás bevezetése minimális beruházást igényel a meglévő vetőgépek apró módosításával. A módszer alkalmazása különösen indokolt lehet a Dél-Alföldön, ahol az elmúlt években jelentős terméskiesést okoztak az időjárási szélsőségek. Az Agrárminisztérium adatai szerint a hazai mezőgazdasági területek 40 százaléka számít aszályérzékenynek, ezért a technológia széles körben alkalmazható lenne.
A fejlesztők 2025 őszére tervezik a termék kereskedelmi bevezetését, amit egy három hónapos, széles körű terepi tesztelés előz meg. A gazdálkodók számára a következő hetekben a technológia iránti érdeklődés jelzése és a tesztprogramba való jelentkezés lehet az elsődleges teendő. A készletadatok és piaci előrejelzések alapján a hazai termesztőknek érdemes figyelemmel kísérni a fejlesztést, mivel az jelentős versenyelőnyt biztosíthat az egyre kiszámíthatatlanabb termelési körülmények között.
