A juhhimlő-járvány 2025 elején újabb súlyos csapást mért a görög juh- és kecsketenyésztőkre, miután a betegség már több mint 2000 állatot pusztított el az Égei-tengeri szigeteken. A hatóságok szigorú intézkedéseket vezettek be a terjedés megfékezésére, kötelező állatorvosi bejelentési protokollal és karantén-előírásokkal. A fertőzött területekről teljes szállítási tilalom van érvényben, ami jelentősen akadályozza az érintett gazdaságok működését.
Az Európai Állategészségügyi Hivatal (EAH) közleménye szerint a vírus a bárányok és kecskegidák körében 30-40%-os elhullási arányt is mutathat. A járvány gazdasági hatása katasztrofális – nemcsak az elhullott állatok értékét, hanem a tejtermelés akár 60-70%-os visszaesését is jelenti. A juhhimlő a Poxviridae családba tartozó capripoxvírus okozza, és jellemzően bőrelváltozásokkal, lázzal és légzőszervi tünetekkel jár. Az 1/2023 állategészségügyi rendelet szerint a betegség megjelenésekor 3 km-es védelmi körzetet és 10 km-es megfigyelési zónát kell létrehozni.
„A járvány súlyos gazdasági következményekkel jár, sok kisgazda számára ez a teljes csőd lehetőségét jelenti” – nyilatkozta Nikolaos Papadopoulos, a Görög Állattenyésztők Szövetségének elnöke. A görög hatóságok 4,5 millió euró gyorssegélyt hagytak jóvá az érintett gazdák számára, de ez csak részben fedezi a károkat. Az állatállomány pótlására legalább 18-24 hónap szükséges, ami alatt a gazdák állandó bevételkiesést szenvednek el.
A hazai állattenyésztőknek érdemes felkészülniük a betegség esetleges terjedésére. A megelőzés leghatékonyabb eszköze a rendszeres állatorvosi vizsgálat és a szigorú járványvédelmi protokollok betartása. Az 1998. évi XXVIII. törvény értelmében a fertőző betegségek gyanúját is kötelező jelenteni, elmulasztása büntetőjogi következményekkel jár. A gazdaságoknak ajánlott frissíteni a biztonsági terveiket, és biztosítani a fertőtlenítő berendezések megfelelő működését, hogy megelőzzék a hasonló járványok okozta veszteségeket.
