A hideg beköszöntével jelentősen megnő a juhok megbetegedésének kockázata. Az Agrárminisztérium 2023-as felmérése szerint a téli időszakban akár 28%-kal is emelkedhet az állategészségügyi problémák előfordulása a kisebb juhászatokban. A hidegstressz, a zárt tartás és a táplálkozási változások együttesen gyengíthetik az állatok immunrendszerét, különösen a 15-20 anyás családi gazdaságokban, ahol gyakran korlátozott az állatorvosi jelenlét.
A juhok immunrendszerének erősítésére több hatékony módszer is rendelkezésünkre áll. Elsőként a megfelelő takarmányozás említhető: a téli időszakban 15-20%-kal magasabb energiatartalmú takarmánykeverék szükséges, különös tekintettel a vemhes anyákra. Az AAAPMC Takarmányozási Ajánlása szerint a napi fejadagban minimum 12-15 g/állat szelén- és cinktartalmú premix biztosítása javasolt. A takarmány minőségére fokozottan ügyeljünk, hiszen a penészes széna mikotoxinjai súlyos immunszuppressziót okozhatnak, ami a 1998. évi XXVIII. törvény állategészségügyi előírásaiba is ütközik.
„A téli időszakban tapasztalt problémák 70%-a visszavezethető a nem megfelelő tartási körülményekre és takarmányozásra” – nyilatkozta Dr. Kerekes Zoltán állatorvos, a Juhtartók Országos Szövetségének szakértője. A második immunerősítő módszer a megfelelő elhelyezés: az állatok számára biztosítani kell a száraz, huzatmentes, de jól szellőző istállót, ahol az állatsűrűség nem haladja meg a 0,75-1 m²/egyed értéket a kifejlett juhok esetében.
Harmadik módszerként az ivóvíz állandó hozzáférhetőségét kell biztosítani. A NÉBIH előírásai szerint az ivóvíz hőmérséklete nem csökkenhet 8°C alá, mert ez jelentősen csökkenti a folyadékfelvételt, ami dehidratációhoz és anyagcserezavarokhoz vezet. A fagyvédett itatók telepítése és napi kétszeri ellenőrzése munkavédelmi szempontból is fontos, az 1993. évi XCIII. törvény értelmében.
A negyedik kulcsfontosságú tényező a preventív állategészségügyi beavatkozások ütemezése. A paraziták elleni kezelést 4-6 hetente ismételni szükséges, használva a PLr B kategóriájú védőfelszerelést a kezelések során. Az állománynak megfelelő vakcinázási program betartása különösen fontos, melyet az állatorvossal egyeztetve, a helyi járványügyi helyzet ismeretében kell kialakítani.
Az ötödik módszer a rendszeres megfigyelés és korai beavatkozás. Naponta legalább kétszer ellenőrizzük az állatok étvágyát, viselkedését, nyálkahártyáik színét. A kockázatértékelést hetente frissítsük, különös tekintettel a vemhes anyákra. A téli immunerősítés befektetése többszörösen megtérül a csökkenő gyógyszerköltségek és magasabb szaporulati eredmények formájában.
