Április végén, a Tolna megyei Várdombón járva láttam, ahogy Horváth András búzatábláját járja végig, levelenként vizsgálva a növényeket. „Most dől el, hogy ősszel mit tudok értékesíteni” – mondta, miközben egy-egy barnás foltot mutatott. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara adatai szerint az elmúlt években 1,1 millió hektár körül alakult az őszi búza vetésterülete Magyarországon, és a szárazabb évjáratok miatt egyre több gazda választja a kalászosokat. Nagyobb termés viszont több kínálatot jelent, így csak a jó minőségű, alacsony toxintartalmú gabona lesz versenyképes.
A tavaszi eső és a melegebb időjárás együtt dunsztos környezetet teremt a sűrű búzában, ahol gyorsan terjednek a levélbetegségek. Horváth András is ezt figyeli: „ha megjelenik az első folt, napok kérdése, hogy az egész tábla fertőződik”. A NÉBIH előírásai szerint feldolgozatlan búzában legfeljebb 1 ppm, durumbúzában 1,5 ppm DON toxin lehet – ezt túllépve a termény értéke drasztikusan csökken vagy egyáltalán nem kerülhet forgalomba. Az egy-két nóduszos időszakban végzett levélvédelem és a kalászhányáskor, legkésőbb virágzáskor elvégzett kalászvédelem együtt döntik el, hogy őszi kalászosaink megfelelnek-e a minőségi követelményeknek.
A gyakorlatban a gazdaságossági szempontok miatt legtöbben akkor lépnek, amikor az első tünetek megjelennek. Ilyenkor széles hatásspektrumú, legalább két hatóanyagot tartalmazó gombaölő szerekkel érdemes dolgozni, mivel évről évre és tájegységenként más betegség dominál. A kalászvédelemben az időzítés még kritikusabb: ha májusi esők várhatók, akkor közvetlenül kalászhányás után kell permetezni, mert később, már fertőzött állományban csak toxintermelődést csökkentő készítményekkel lehet beavatkozni. A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal által kiadott növényvédelmi napló vezetése kötelező, és nemcsak hatósági elvárás, hanem saját érdekünk is: dokumentáljuk, mit, mikor és milyen körülmények között használtunk.
András elmondta, hogy durumbúza-termesztőként számára különösen fontos a toxinvédelem, mert a feldolgozók még szigorúbb minőséget várnak el. „Az időjárást nem tudjuk irányítani, de ha tudok róla, hogy esőre számíthatunk, a kalászhányáskor már kimegyek permetezni.” Több gazda is hasonlóan gondolkodik: előre terveznek, figyelik a helyi időjárás-előrejelzéseket és a területi növényvédelmi jelzőszolgálat ajánlásait. Az Agrárközgazdasági Intézet adatai alapján a jó minőségű, magasabb fehérjetartalmú búza több tízezer forinttal magasabb áron értékesíthető tonnánként, ami egy százhektáros gazdaságban jelentős bevételkülönbséget jelent.
Várdombóról hazafelé gondoltam arra, hogy a sikeres kalászos termesztés valójában sok apró, időben meghozott döntés összege. Aki most, tavasszal odafigyel a levél- és kalászvédelemre, annak ősszel könnyebb lesz az értékesítés. Érdemes rendszeresen bejárni a táblákat, vezetni a növényvédelmi naplót, és ha szükséges, időben cselekedni – ez a legbiztosabb út a minőségi gabona felé.
