Az alma és a körte terméskilátásai pozitívan alakulnak idén, ami a hazai termelők számára biztató fejlemény. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara előzetes becslései szerint 500-550 ezer tonna körüli almatermés várható, ami jelentősen meghaladja a tavalyi, fagykárokkal sújtott 350 ezer tonnás mennyiséget. Az európai termésbecslések is hasonló tendenciát mutatnak: az Európai Gyümölcstermesztők Szövetsége (WAPA) adatai alapján 12,2 millió tonna almára számíthatunk kontinensszerte, ami 7%-os növekedést jelent a tavalyi évhez képest.
A kedvező termésmennyiségek ellenére a felvásárlási árak egyelőre mérsékelt szinten maradtak. Az AKI PÁIR jelentése szerint az étkezési alma felvásárlási ára jelenleg 190-230 Ft/kg közötti sávban mozog, ami csak kismértékben haladja meg az előző évi szintet. Az ipari alma esetében pedig 80-95 Ft/kg közötti árszint tapasztalható, amely nem fedezi teljes mértékben a megnövekedett termelési költségeket. A körte esetében valamivel kedvezőbb a helyzet, a hazai felvásárlási árak 300-380 Ft/kg között alakulnak fajtától függően, miközben az importált körte kiskereskedelmi ára már eléri a 600-750 Ft/kg-ot is.
„A növekvő energiaköltségek és a hűtőtárolási kapacitások szűkössége komoly kihívást jelent az ágazat számára” – nyilatkozta Szabó Gábor, a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Gyümölcstermesztők Szövetségének elnöke. A tárolási költségek 20-25%-os emelkedése jelentősen terheli a termelők és feldolgozók költségvetését, így sokan inkább a korai értékesítés mellett döntenek, ami árleszorító hatással bír.
A munkaerőhiány továbbra is neuralgikus pont a kertészeti ágazatban. A KSH adatai szerint a betakarítási időszakban 25-30%-kal magasabb napszámbérekkel lehet csak megfelelő számú munkaerőt biztosítani, ami tovább növeli a termelési költségeket. Különösen a kézi szedésű gyümölcsök esetében okoz ez problémát, ahol a technológiai fejlesztések még nem tudták kiváltani az emberi munkaerőt.
A következő hetekben javasolt a tárolási kapacitások optimalizálása és a minőségi osztályozás pontos végrehajtása, mivel a piaci különbségek jelentősek a prémium és standard minőségű termékek között. Az exportpiacokon való megjelenéshez elengedhetetlen a megfelelő minőségbiztosítási rendszerek alkalmazása és a hatékony logisztikai megoldások kidolgozása, különös tekintettel a növekvő szállítási költségekre.
