Hajdúszoboszlón, a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei gazdaságok tavaszszi szaktanácsadó napján a résztvevők gyakorlati tapasztalatokat cseréltek a köztesnövény-keverékek termesztéséről. Az idei év különösen aktuálissá teszi a témát, hiszen az Agrárminisztérium adatai szerint 2025-ben közel 180 ezer hektáron alkalmaznak valamilyen köztesnövény-vetést Magyarországon. A márciusi enyhe időjárás korábban indíthatja a tenyészidőszakot, így már most érdemes átgondolni a szezonális teendőket és a megfelelő keverékválasztást.
„A sikeres köztesnövény-termesztés nem varázslat, hanem részletes előkészítés és tudatos döntések eredménye” – hangsúlyozta Kovács András, zöldmesterfőiskola-tanár a rendezvényen. A gyakorlatban három alapelv mentén érdemes tervezni: az elővetemény alapos számbavétele, a megfelelő keverék kiválasztása és a talaj-előkészítés minősége. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara tájékoztatása szerint a növényvédelmi naplóban rögzíteni kell a köztesnövény vetésének időpontját, fajtáját és a területet is, különösen akkor, ha AKG-támogatásban részesülő gazdaságról van szó.
Az elővetemény meghatározza, mennyi tápanyag maradt a talajban és milyen állapotban van a terület. Nagy mennyiségű szalmamaradványnál a Növény- és Talajvédelmi Szolgálat ajánlása szerint érdemes 20–30 kilogramm nitrogént kijuttatni hektáronként, hogy a lebomlás gyorsabb legyen. A szalma egyenletes felaprítása és szétterítése alapvető a jó keléshez. Repce előtt problémás lehet a közteskeverékek vetése, mert túl rövid az idő a betakarítás és az újravetés között. Napraforgó előtt kerülendők a keresztesvirágzatú komponensek, burgonya előtt pedig könnyű talajokon a mustár és a facélia fokozhatja a vírusbetegségek terjedését.
A keverékválasztásnál nemcsak a vetésforgót, hanem a hasznosítási célt is számításba kell venni. Cukorrépa előtt kerülendő a mustár és a nem rezisztens olajretket tartalmazó keverékek használata, mert elősegíthetik a fonálférgek felszaporodását. A pohánka cukorrépa-vetésforgókban gyomproblémát okozhat. A minőségi vetőmag kiválasztása nem elhanyagolható: a hatályos jogszabályi feltételeknek megfelelő, ellenőrzött vetőmag biztosítja a sikeres kelést. A Növénytermesztési és Kertészeti Osztály ajánlása szerint érdemes kérni a szállítólevelet, amely tartalmazza a vetőmag minőségi paramétereit.
A talaj-előkészítés minősége közvetlenül befolyásolja a kelést. Minél simább és finomszemcsésebb a magágy, annál gyorsabb és egyenletesebb a növények fejlődése. Szárazságra hajlamos termőhelyeken a sekély talajművelés megőrzi a talaj vízkészletét. A vetési módok között a szórva vetés a legolcsóbb, de a kelés egyenlőtlensége és a komponensek rossz eloszlása hátrány lehet. A direkt vetés megfelelő kompromisszum: alacsony pótlólagos költséggel jár, a komponensek kelése megfelelő, de nem mindenhol áll rendelkezésre az erre alkalmas gép.
A kombinátor kiegészítő vetőelemmel egy menetben végezhető el a talajmunka és a vetés, azonban a kelés változó lehet. A klasszikus talajművelés és vetés hagyományos vetőgéppel a legbiztonságosabb, de magasabb idő- és költségigénnyel jár. Kedvezőtlen körülmények esetén – például szárazság vagy gyenge talajállapot – magasabb vetési normával kompenzálható a kisebb kelési arány. A hasznosítás módjánál fontos, hogy a télálló keverékeket alá kell szántani, a kifagyó típusok pedig mulcsréteget képeznek, ami tavasszal minimális talajmegmunkálással is jó magágyat biztosít.
A köztesnövények hosszú távon javítják a talaj állapotát, növelik a szervesanyag-tartalmat és segítenek az eróziós károk megelőzésében. A tudatosság és szakmai alaposság nemcsak a kötelező zöldítési előírásoknak való megfelelést szolgálja, hanem a gazdaság fenntarthatóságát is erősíti. A következő hetekben érdemes áttekinteni a területeket, egyeztetni a vetőmagszállítóval és beszerezni a szükséges dokumentációt. A gondos tervezés és kivitelezés hosszú távon megtérül a jobb talajszerkezetben és az egészségesebb növényállományokban.
