A kukorica vetésterület soha nem látott zsugorodása kezd kibontakozni 2025-re, az Agrárközgazdasági Intézet (AKI) friss adatai szerint a hazai termőterület akár 600 ezer hektárral is csökkenhet az idei szezonra. Az elmúlt két év alacsony árai, a tavalyi 40-45%-os hozamkiesés és a 60 ezer forint/tonna körüli felvásárlási árak erőteljesen visszavetették a termelői kedvet. „A jelenlegi árakkal és az egyre kiszámíthatatlanabb időjárási körülmények között egyszerűen nem kalkulálható megfelelő jövedelmezőség a kukoricatermesztésben” – nyilatkozta Petőházi Tamás, a Gabonatermesztők Országos Szövetségének elnöke.
Az elmúlt három év kukoricaára 40-45%-kal esett vissza a Covid utáni csúcsokhoz képest, miközben az input költségek nem csökkentek arányosan. A növényvédelem, műtrágya és bérleti díjak továbbra is magas szinten maradnak, tovább rontva a termesztés gazdaságosságát. A MATIF kukorica szeptemberi jegyzése jelenleg 193 euró/tonna, ami historikusan alacsony szint. A hazai készletek még mindig nyomást gyakorolnak a piacra, a korábbi betárolások eladatlan tételei miatt a felvásárlók óvatosak az új szerződésekkel.
Az AKI PÁIR jelentése szerint a takarmánykukorica hazai ára 55-60 ezer forint/tonna között mozog, ami nem fedezi sok gazdaság termelési költségeit. Az euró/forint árfolyam stabilitása sem segíti az exportpiacok versenyképességét, szemben az ukrán és román konkurenciával. A termelők több mint 65%-a fontolgatja a vetésszerkezet átrendezését, elsősorban szója, napraforgó és takarmányborsó irányába. „A szója beillesztése a vetésforgóba agronómiai és jövedelmezőségi szempontból is kedvezőbb alternatívát kínál jelenleg” – hangsúlyozta Kocsis István, a Szója Termesztők Egyesületének szakértője.
A piaci elemzések szerint a szója 190-200 ezer hektárt, a napraforgó további 100-150 ezer hektárt, míg a fehérjenövények (borsó, lóbab) 50-70 ezer hektárt vehetnek át a kukoricától. A fennmaradó területeken várhatóan a kalászosok (őszi búza, tritikálé) területe bővülhet. Az Európai Unió Crop Market Observatory legfrissebb becslése szerint a közösségi kukoricaterületek több mint 8%-kal csökkenhetnek 2025-re, ami tovább növeli a EU importfüggőségét.
A következő két hónapban kritikus időszak következik a vetési döntések véglegesítésére. Javasolt a termelési költségek pontos kalkulálása, fedezeti pontok meghatározása és akár a szerződéses feltételek újratárgyalása a beszállítókkal. A vetőmagok időbeni beszerzése, különösen a szója és fehérjenövények esetében, biztonsági tényezővé válhat a megnövekedett kereslet miatt.
