A tavaszi vetési szezon közeledtével felértékelődik a talajelőkészítés és a tápanyag-utánpótlás tervezése. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara és az Agrárminisztérium közös, 2024-es kukorica-tápanyaggazdálkodási kísérletsorozatának első eredményei szerint a megfelelő NPK-arányok akár 15-23%-os terméstöbbletet is eredményezhetnek. A jelentés kiemeli: nem elég a mennyiség, a helyes arányok és a talajadottságok összehangolása döntő fontosságú.
A hazai termőterületek mintegy 60%-ára jellemző a rendszeres tápanyag-utánpótlás hiánya, mutatnak rá az AKI adatai. Ez hosszú távon csökkenti a termésbiztonságot, különösen szélsőséges időjárási viszonyok között. Az idei kukoricatermés országos átlaga 8,5 t/ha körül alakul, ám jelentős eltérésekkel. A különbségeket sok esetben nem a csapadékmennyiség, hanem a tápanyag-ellátottság okozta. Az öt kiemelt termőkörzetben zajló kísérletben a talajvizsgálatra alapozott, precíziós kijuttatással 12,2 t/ha átlagot is elértek azonos hibridekkel.
„A talaj tápanyag-szolgáltató képessége nem végtelen, ezért folyamatos figyelmet igényel a megfelelő ellátottság biztosítása, különösen a foszfor és a kálium esetében” – mondta Dr. Nagy István, a Debreceni Egyetem MÉK Növénytermesztési Intézetének docense a kísérletek szakmai bemutatóján.
A vizsgálatok arra is rámutattak, hogy a korai éréscsoportba tartozó hibridek átlagosan 11-14%-kal intenzívebben reagáltak a kiegyensúlyozott NPK-ellátásra, mint a középérésű fajták. A nitrogén-kijuttatás időzítése továbbra is kulcsfontosságú: az osztott kijuttatás (alaptrágyázás + fejtrágyázás) minden vizsgált talajféleségen jobb hatékonyságot mutatott.
Érdekes megfigyelés, hogy míg a nitrogén termésnövelő hatása 180 kg/ha adagnál tetőzött, addig a foszfor és kálium hosszútávú hatása csak a rendszeres, több éves utánpótlás esetén mutatkozott meg. A kísérleti parcellákban a talaj pH-értékétől függően jelentős eltérések mutatkoztak a tápanyag-hasznosulásban, különösen a foszfor esetében.
A gabonafélék jelenlegi árviszonyai mellett felértékelődik a hatékony trágyafelhasználás. Érdemes a talajvizsgálati eredményekre alapozva, a hibrid igényeit figyelembe véve kialakítani a tápanyag-gazdálkodási stratégiát. A következő hetekben célszerű a talajmintavételezést elvégezni vagy a meglévő eredményeket felülvizsgálni, és ennek alapján kalkulálni a szükséges trágyamennyiséget. A talaj-pH korrekciója és a mikrotápelem-hiányok pótlása tovább növelheti a főelemek hasznosulását és a termésbiztonságot.
