A MATIF-on a kukorica augusztusi határidős jegyzése 225,75 €/t-ra emelkedett a múlt héten, ami közel 5%-os drágulást jelent egy hónap alatt. Feszes piacot jelez a 2024/25-ös gazdasági évre vonatkozó, szűkülő globális készletvárakozás. Az USDA friss adatai szerint a globális zárókészlet-felhasználás arány 23,6%, ami 2%-kal alacsonyabb az ötéves átlagnál. Eközben a magyarországi aszályos időjárás a kukorica vegetációs időszakának kezdetén különösen nyugtalanító, mivel a tavalyi 6,2 millió tonnás termésmennyiség már így is jóval az öt éves átlag alatt alakult.
A hazai kukoricapiac feszültségét tovább fokozza az AKI PÁIR adatai szerinti 72.000-74.000 Ft/t közötti takarmánykukorica-árak, melyek a gyenge forint hatására a régión belül is magasnak számítanak. A magyar gazdák több szempontból is sarokba szorultak: míg az inputárak nem csökkennek érezhető mértékben, a piaci kilátások bizonytalanok. A Gabonaszövetség adatai szerint a hazai kukoricafelhasználás stabil, évi 4,5-5 millió tonna, de egyre nagyobb arányban fedezik importból. „Magyarország nettó kukoricaimportőrré válhat 2025-re, ha a klímaadaptáció és a termesztéstechnológiai fejlesztések nem gyorsulnak fel,” nyilatkozta Petőházi Tamás, a Gabonatermesztők Országos Szövetségének elnöke.
A termelők jövedelmezőségét nagyban befolyásolja az aszálykockázaton túl a betakarítás és szárítás energiaköltsége is. A 2023-as betakarításkor jellemző 25-30% közötti nedvességtartalmú kukorica szárítási költsége tonnánként akár 12-15 ezer forintot is elérhetett. Az elmúlt öt évben háromszor kellett szembesülniük a gazdáknak ilyen extrém körülményekkel. Különösen a kelet-magyarországi termelőket sújtja a probléma, ahol a közraktározási kapacitás elmarad a nyugati országrészben tapasztalttól. Egy gyulai termelői csoport vezetője szerint „a megoldás kétirányú: a klasszikus piaci stratégiák, mint fedezeti ügyletek, valamint a klimatikus adaptáció, például a rövidebb tenyészidejű hibridek felé fordulás.”
Az előttünk álló hónapokban a gazdák számára kulcsfontosságú lesz az értékesítési időpontok tudatos tervezése. Jelenlegi árak mellett érdemes megfontolni a termés egy részének előszerződéssel történő értékesítését, ugyanakkor a készletek egy részével a betakarítás utáni időszakra is érdemes kalkulálni. A készletezési döntéseket a raktárkapacitás és a pénzügyi helyzet mellett érdemes a határidős piac jelzéseire is alapozni. Ebben az időszakban különösen fontos a termésbiztosítás és a termesztéstechnológia optimalizálása a kockázatok minimalizálása érdekében.
