A zárt lóistállók ammóniaszintje kritikus kérdéssé vált a téli időszakban, amikor a gazdaságok csökkentett szellőztetéssel próbálnak energiát megtakarítani. A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal legutóbbi telepellenőrzési adatai szerint a hazai lótartó létesítmények 28%-ában mértek határérték feletti ammóniakoncentrációt, ami jelentős légzőszervi kockázatot jelent mind az állatok, mind a dolgozók számára.
A levegő ammóniatartalma elsősorban a vizeletben található karbamid bomlásából származik, amely különösen zárt, nedves és meleg környezetben gyorsul fel. A határérték lovak esetében 20 ppm, azonban már 10 ppm felett kimutatható nyálkahártya-irritáció kezdődhet. Az állatok teljesítményére és egészségére gyakorolt hatás pedig 25 ppm felett drasztikusan romlik, csökken az oxigénfelvétel és a légzési kapacitás.
A leggyakoribb figyelmeztető jelek közé tartozik a lovak gyakoribb köhögése, az orrfolyás, valamint a szemek könnyezése. „A lótartók gyakran elkésve ismerik fel a problémát, amikor már kialakult a légúti gyulladás” – nyilatkozta Dr. Kovács Péter állatorvos, aki hangsúlyozta, hogy a karbantartók és lovászok égő, irritált szeme ugyanolyan fontos figyelmeztető jel, mint az állatok tünetei.
Az 1998. évi XXVIII. törvény az állatvédelemről kötelezővé teszi a megfelelő tartási körülmények biztosítását, amelynek része a jó levegőminőség. Az EN ISO 13849-1 szabvány értelmében a szellőztetőrendszereknek megfelelő biztonsági integritási szinttel kell rendelkezniük, hogy meghibásodás esetén se alakulhasson ki veszélyes légállapot.
Kulcsfontosságú a rendszeres almozás és a trágyakezelés optimalizálása. A nedves alomanyag akár ötszörösére növelheti az ammóniakibocsátást. Érdemes megfontolni az abszorpciós képességet növelő adalékanyagok használatát, amelyek akár 40%-kal csökkenthetik az ammóniaszintet. A kockázatértékelés részeként javasolt heti kétszeri ellenőrzés egyszerű indikátorpapírral, különösen a téli időszakban, amikor a természetes légcsere korlátozott.
A magas ammóniaszint nemcsak az állatok jóllétét veszélyezteti, de jelentős gazdasági kárt is okoz a légúti betegségek kezelési költségei és a csökkent teljesítmény miatt. A problémát megelőzni mindig olcsóbb, mint a következményeit kezelni, ezért érdemes a szellőztetési protokollt és az almozási technológiát rendszeresen felülvizsgálni.
