A magyar mezőgazdasági kibocsátás értéke 2023-ban elérte a 4162 milliárd forintot, ami folyó alapáron 3,9 százalékos növekedést jelent az előző évhez képest – közölte a Központi Statisztikai Hivatal friss jelentése. Ez a mérsékelt növekedés azonban elsősorban az áremelkedéseknek tudható be, miközben a termelés volumene 3,1 százalékkal csökkent. A gazdálkodók számára különösen fontos, hogy a növénytermesztés kibocsátása 5,3 százalékkal zsugorodott, míg az állattenyésztés 0,8 százalékkal bővült.
A részletes adatok szerint a gabonafélék kibocsátása 14,1 százalékkal csökkent, amit elsősorban a kukoricatermelés 24,9 százalékos visszaesése okozott, miközben a búza termésmennyisége 1,2 százalékkal nőtt. A KSH adatai alapján az ipari növények kibocsátása 1,6 százalékkal mérséklődött, ezen belül a napraforgó 8,7 százalékos csökkenést mutat. A gyümölcstermesztés területén komolyabb, 16,5 százalékos visszaesés volt tapasztalható, amit az aszályos időszakok és a tavaszi fagykárok egyaránt befolyásoltak. „Az időjárási szélsőségek és az elhúzódó aszályos periódusok komolyan próbára tették a termelőket, különösen a csapadékszegény alföldi területeken” – nyilatkozta a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara szakértője.
Az állattenyésztési ágazatban kedvezőbb a kép: a sertéstenyésztés kibocsátása 8,2 százalékkal nőtt, a baromfitenyésztésé pedig 2,1 százalékkal bővült. Az árak tekintetében ugyanakkor vegyes a helyzet, míg a sertésárak 14,3 százalékkal emelkedtek, a baromfi felvásárlási árai csak 1,3 százalékkal nőttek. A tejtermelésben 3,7 százalékos növekedést regisztráltak, ami elsősorban az árak 18,4 százalékos emelkedésének köszönhető, miközben a megtermelt mennyiség 2,2 százalékkal csökkent. A termelői árak átlagosan 7,8 százalékkal emelkedtek, ami elmaradt az előző évi 36,6 százalékos növekedéstől.
A mezőgazdasági termelés folyó termelőfelhasználása (inputköltségek) 0,2 százalékkal csökkent, ami némi mozgásteret adott a gazdálkodóknak. A termelési tényezők jövedelme 17 százalékkal, a vállalkozói jövedelem pedig 25,2 százalékkal nőtt. Az EU mezőgazdasági számlarendszere (MSZR) szerinti adatok alapján a munkaerő-felhasználás 2,5 százalékkal csökkent, ami a munkaerőhiány mellett a gépesítés fokozódására is utal. Az előttünk álló hónapokban a gazdáknak érdemes figyelemmel kísérni a piaci tendenciákat, különös tekintettel az input- és felvásárlási árak alakulására, valamint a készletek optimalizálására és a váratlan időjárási események hatásainak mérséklésére szolgáló technológiai megoldások alkalmazására.
