A KSH friss jelentése szerint a magyar mezőgazdaság teljesítménye 2,4 százalékkal zsugorodott 2023-ban, ami a korábban várt 3,1-3,3 százalékos visszaeséshez képest még kedvezőbb is. A növénytermesztési ágazat termésmennyisége 6,9 százalékkal csökkent, különösen a kukorica és napraforgó szenvedte meg az aszályos időjárást. Az Agrárminisztérium adatai szerint a kukorica termésátlaga 7,5 t/ha körül alakult, ami ugyan felülmúlta a 2022-es katasztrofális 4 t/ha-os szintet, de elmaradt a sokéves átlagtól.
A gabonafélék termésmennyisége 16,9 millió tonna volt, ami 21 százalékkal múlta felül az előző évit. A búza termésátlaga 5,8 t/ha-ra emelkedett, viszont az árak jelentős csökkenése már 2023 nyarán éreztette hatását a termelői jövedelmezőségben. „Az első félévben még kedvezőek voltak a gabonaárak, de aratás után látványos zuhanás következett be, ami a termelők nagy részét kivárásra ösztönözte” – nyilatkozta Balogh József, a Gabonatermesztők Országos Szövetségének elnöke.
Az állattenyésztési ágazat teljesítménye 2,2 százalékkal nőtt, ezen belül különösen a sertés- és baromfitenyésztés tudott eredményesen működni. A hazai sertésállomány 2,65 millió egyedet számlál a KSH adatai szerint, ami enyhe növekedést mutat. A tejtermelés területén viszont folytatódott a koncentráció, a kisebb termelők egy része felhagyott a tevékenységgel, amit a felvásárlási árak volatilitása és a takarmányköltségek csak részleges korrekciója magyaráz.
A kertészeti ágazatok vegyes képet mutattak: a gyümölcstermelés 680 ezer tonna volt, ami 5 százalékkal haladta meg az előző évit, elsősorban az alma jobb terméseredményeinek köszönhetően. A szőlőtermés viszont 12 százalékkal csökkent. A zöldségtermesztésben továbbra is a munkaerőhiány és az energiaköltségek jelentik a legnagyobb kihívást, ami különösen a fűtött hajtatásos termelés jövedelmezőségét befolyásolta negatívan.
Az agrárium cash-flow helyzetét javította, hogy a közvetlen támogatások és az agrártámogatások kifizetése az év második felében zökkenőmentesen zajlott. A termelők likviditáskezelésében ugyanakkor továbbra is kulcsfontosságú a szerződéses fegyelem és a készletezési stratégia tudatos kialakítása. A következő hetekben érdemes átgondolni a 2024-es inputbeszerzések ütemezését, különös figyelemmel a műtrágya és növényvédőszer árak alakulására, amelyek stabilizálódni látszanak, de továbbra is magasabbak a járvány előtti szinteknél.
