A magyar borászatok intenzív keleti terjeszkedésbe kezdtek, miután a Távol-Keleten növekedett a prémium borok iránti érdeklődés. A Hegyközségek Nemzeti Tanácsának friss adatai szerint a magyar borok ázsiai exportja 12%-kal bővült az előző évhez képest, különösen a magasabb árkategóriában. Japán, Dél-Korea és Kína piacain már most 15%-kal magasabb értékben jelennek meg a magyar tételek, mint a tömegborok hagyományos piacain.
A Tokaji és egyes vörösborok különösen kelendőek az ázsiai gasztronómiában, ahol az édes és félszáraz típusok harmonizálnak a helyi ízvilággal. Az AKI exportelemzése rámutat: míg az európai piacokon a 2000-3000 forintos palackárat nehéz átlépni, addig Ázsiában a 6000-9000 forintos prémium kategória is elérhető. A HNT szerint a hazai borászatok közel negyede már kialakított kereskedelmi kapcsolatokat Japánban és Dél-Koreában, 2025-re pedig ez az arány 40%-ra emelkedhet.
„A Távol-Kelet nem csupán felvevőpiac, hanem státuszszimbólum is. Az ázsiai fogyasztók a minőséget és az eredetiséget értékelik, ami lehetőséget ad kisebb pincészeteknek is” – nyilatkozta Kovács Péter, a Magyar Borexportőrök Szövetségének elnöke.
A sikeres piaci belépés ugyanakkor komoly felkészültséget igényel. A borászatoknak át kell alakítaniuk címkézési gyakorlatukat, figyelembe véve a keleti nyelvek sajátosságait és a helyi fogyasztók szokásait. A japán piacon például a borok eredettörténete és a terroir bemutatása különösen fontos. A szakértők szerint a hagyományos borkultúrával nem rendelkező piacokon az edukatív marketing elengedhetetlen, amit több borvidék összehangolt kampányokkal támogat.
Az exportstratégiában részt vevő pincészetek jelentős része már speciális palackozást és csomagolást fejlesztett az ázsiai piacokra. A kisebb, 0,375 literes palackok a prémium szegmensben népszerűbbek, mivel az alkalmi borfogyasztáshoz és ajándékozáshoz ideálisabbak. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara adatai szerint a kelet-ázsiai piacokra szánt borok értéke hektoliterenként átlagosan 40%-kal magasabb, mint az európai exportra szánt tételeké.
A következő öt évben várhatóan tovább erősödik a magyar borok jelenléte a régióban, különösen a Tokaji, Egri, Villányi és Szekszárdi borvidékek tételei számíthatnak növekvő érdeklődésre. A borászatok számára kulcsfontosságú lesz a keleti vásárlói igények mélyebb megértése és a marketing lokalizálása. Az export sikerének záloga a konzisztens minőség és a helyi partnerekkel való szoros együttműködés, különös tekintettel az ázsiai vendéglátóhelyek és luxusszállodák szegmensére, ahol a magyar borok még jelentős növekedési potenciállal rendelkeznek.
