Az AKI friss jelentése szerint a hazai vetőmagexport mennyisége idén 5,7%-os emelkedést mutat, miközben a termőterületek 4,3%-kal csökkentek a tavalyi évhez képest. A legnagyobb felvevőpiacokat továbbra is Németország, Ausztria és Románia jelenti, de figyelemreméltó az ukrán és szerb exportvolumen 12,3%-os bővülése is. A kukorica vetőmag iránti nemzetközi kereslet továbbra is kimagasló a magyar nemesítésű fajták jó aszálytűrő képessége miatt.
Az exportált vetőmagtételek 83%-a minősített, fémzárolt tétel, ami a hazai minőségbiztosítási rendszer megbízhatóságát jelzi. A kalászosok közül a búza vetőmagexportja 8200 tonna volt, ami közel 9%-os növekedést jelent az előző évhez képest. Az olajos növények közül a napraforgó mutatja a legnagyobb expanzív potenciált: a kivitel értéke 47 millió euró, ami az AKI adatai szerint 14,2%-os növekedés. A vetőmagszaporító területek hazai csökkenése azonban középtávú kockázatot jelent, amit szakértők a generációváltással és a szükséges beruházások elmaradásával magyaráznak.
„A Kárpát-medence kivételes agráradottságai a vetőmagpiacon továbbra is erős nemzetközi pozíciót biztosítanak számunkra, de a szaporítóterületek csökkenése figyelmeztető jel” – nyilatkozta Nagy István, a Vetőmag Szövetség elnöke. A szaktárca adatai szerint a jelenlegi exportérték meghaladja a 320 millió eurót, ami a teljes agrárexport 3,4%-a. Az előállítási költségek 18-22%-os emelkedése ellenére a külföldi értékesítési árak csak 8-12%-kal emelkedtek, ami a termelők fedezeti pontjait jelentősen rontotta.
A kisebb családi gazdaságok számára továbbra is kihívást jelent a vetőmag-előállítás szigorú izolációs és technológiai követelményeinek teljesítése. Érdemes figyelembe venni, hogy a szaporítóanyag minősítésének díjai nem emelkedtek az inflációval arányosan, így ez most kedvező belépési pontot jelenthet új termelőknek. A jövő évi szerződéskötéseknél a korai lekötés és a szállítási költségek pontos kalkulációja lehet a sikeres exportstratégia alapja.
