A szántóföldi növények vetőmag-előállítása drámai visszaesést mutat Magyarországon. A Vetőmag Szövetség adatai szerint a kalászosok szaporítóterülete idén 28 ezer hektárral, míg a kukorica 10 ezer hektárral csökkent. Ez a folyamat már évek óta tart, és 2025-re kritikus helyzetet teremthet az ellátásban. A hazai vetőmagszektor leépülése nemcsak az önellátást veszélyezteti, hanem a magyar fajták fennmaradását is.
A kalászosok közül leginkább az őszi búza szaporítóterülete zsugorodott, közel 20 ezer hektárral lett kisebb egy év alatt. A Magyar Növénynemesítők Egyesületének friss adatai szerint a magyar nemesítésű búzafajták vetőmagtermesztése különösen veszélyben van, ami a hazai genetikai bázis szűkülését eredményezheti. „A magyar búzafajták területének visszaszorulása azzal a veszéllyel jár, hogy a hazai körülményekre optimalizált genetikát fokozatosan kiszorítják a multinacionális cégek fajtái, amelyek nem feltétlenül alkalmazkodnak jól a Kárpát-medence szélsőséges klimatikus viszonyaihoz” – nyilatkozta Dr. Kovács Géza, a Magyar Vetőmag Termesztők Egyesületének elnöke.
Az elmúlt évek száraz időjárása és a rendkívül alacsony terményárak miatt a vetőmag-előállítók jelentős veszteségeket szenvedtek el. Az Agrárminisztérium adatai alapján a szaporítóterületek jövedelmezősége 30-40 százalékkal marad el a korábbi évek átlagától. Tovább rontja a helyzetet, hogy a fémzárolt vetőmag használati aránya is folyamatosan csökken a gazdaságokban. Az EU-s átlag 50-55% körül mozog, míg Magyarországon ez az arány 2023-ban 40% alá süllyedt a NÉBIH statisztikái alapján.
A kukorica vetőmagtermesztés helyzete sem jobb. Az Európai Unió Vetőmagpiaci Obszervatóriuma szerint Magyarország korábban Európa egyik legnagyobb kukorica-vetőmag előállítója volt, most viszont Franciaország és Románia is megelőzi. Tavalyi évben a 30 ezer hektárt sem érte el a szaporítóterület, ami történelmi mélypont. A kukorica-vetőmagexport értéke 2023-ban közel 40%-kal csökkent a 2021-es csúcsévhez képest.
A helyzet súlyosságát jelzi, hogy a kisebb cégek már kiszorulnak a piacról. „Ha ez a tendencia folytatódik, 2025-re olyan ellátási problémák jelentkezhetnek, amelyek veszélyeztetik a termelők megfelelő fajtaválasztékhoz való hozzáférését” – figyelmeztetett a Gabonatermesztők Országos Szövetségének piaci elemzője. A hazai vetőmagipar helyzetét tovább rontja az importtermékek árversenye és a klimatikus kihívások.
A vetőmagágazat stabilizálása érdekében javasolt a termelőknek, hogy előre tervezzék meg vetőmagszükségleteiket, és lehetőség szerint a hazai nemesítésű, bevált fajtákat részesítsék előnyben. A vetőmagcégeknek pedig érdemes a klímaváltozáshoz alkalmazkodó fajták fejlesztésére koncentrálni, valamint a szerződéses termeltetési rendszerek biztonságának javítására törekedni, hogy a 2025-ös vetési szezon ne a hiánycikkekről szóljon.
