Az idei időjárási szélsőségek után ismét felértékelődik a mezőgazdasági biztosítások szerepe. Az Agrárminisztérium és a Biztosítók Szövetségének (MABISZ) legfrissebb adatai szerint a hazai gazdaságok alig 52%-a rendelkezik megfelelő biztosítással, miközben a káresemények száma az elmúlt három évben 40%-kal emelkedett. A kis- és középgazdaságok különösen alulbiztosítottak, pedig számukra jelentene igazi biztonságot a megfelelő fedezet.
A biztosítási támogatás rendszere 2025-ben is három pillérre épül, de változnak a támogatási intenzitás feltételei. Az „A” típusú díjtámogatott biztosítások esetében – amelyek a jégkár, aszálykár, viharkár, tűzkár, felhőszakadás, árvíz és fagykár ellen nyújtanak komplex védelmet – a támogatási intenzitás 70%-ra emelkedik, szemben a korábbi 65%-kal. A „B” típusú biztosításoknál (aszály és fagykockázatok) 60%, míg a „C” típusnál (jég- és tűzkárok) 50% marad a támogatási arány. Kulcsfontosságú, hogy minden gazdaság a legkésőbb április 30-ig kösse meg szerződéseit, mivel a határidő után már nem lesznek jogosultak a díjtámogatásra.
„Idén a gyümölcstermelőink súlyos fagykárokat szenvedtek, amit a nyári jégverés tovább súlyosbított. Akiknek volt megfelelő biztosítása, azoknál a kárenyhítési alap és a biztosítói kifizetések együttesen a bevételkiesés akár 80%-át is fedezték” – nyilatkozta Kovács János, a Szabolcs-Szatmár-Bereg Vármegyei Agrárgazdasági Kamara elnöke.
Fontos újdonság, hogy a 2025-ös évtől kezdve a biztosítási támogatás igénylése az Egységes Kérelem részét képezi, és a szerződések adatai közvetlenül a MÁK rendszerébe kerülnek. A kockázatértékelés és kárfelmérés digitalizációja is folyamatban van: a műholdas és drónos felmérések gyorsítják a kárrendezést. Gazdálkodóként érdemes áttekinteni a teljes kockázati portfoliót, és különösen figyelni a klímaváltozással összefüggő új kockázatokra, mint a hőstressz vagy az új kártevők megjelenése, valamint a megfelelő termelési naplók vezetésére, amely feltétele marad a kifizetéseknek.
