A somogyacsai gazdakör tavaszi szakmai napján a Balaton-felvidéki Nemzeti Park munkatársa mutatta be a molnárgörény mezőgazdasági területeken betöltött hasznos szerepét. A túlnyomórészt családi gazdaságokból álló közönség érdeklődéssel figyelte, hogyan segíthetnek ezek a kisragadozók a rágcsálópopulációk természetes szabályozásában. Az Agrárminisztérium adatai szerint a mezei pocok és a hörcsög kártétele az elmúlt években 15-20%-kal növekedett azokon a területeken, ahol megritkultak a természetes ellenségeik.
A molnárgörény (Mustela eversmanii) elsősorban a hörcsögöket, pockokat és más mezei rágcsálókat fogyasztja, egyedenként akár évi 1000-1500 példányt is elpusztítva. A szakmai napon a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal szakértője ismertette azokat a növényvédelmi gyakorlatokat, amelyek összeegyeztethetők a hasznos fajok védelmével. A vegyszermentes mezővédő sávok kialakítása, a táblaszegélyek természetes állapotban hagyása kulcsfontosságú, miközben a célzott növényvédelmi beavatkozások továbbra is elvégezhetők.
„A molnárgörény jelenléte az ökológiai gazdálkodásban különösen értékes, hiszen vegyszermentesen segít a kártevők elleni védekezésben. Gazdaságunkban az elmúlt három évben mintegy 30%-kal csökkent a rágcsálókártétel, amióta védett búvóhelyeket alakítottunk ki ezeknek a kisragadozóknak” – mondta Kovács Péter biogazdálkodó, aki 70 hektáron gazdálkodik a Marcal-medencében.
Fontos megjegyezni, hogy a molnárgörény védett faj, természetvédelmi értéke 50.000 Ft. A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint állománya az elmúlt évtizedben 30%-kal csökkent, elsősorban az intenzív mezőgazdasági gyakorlatok és élőhelyeinek feldarabolódása miatt. A gazdakör résztvevői gyakorlati tanácsokat kaptak, hogyan alakíthatnak ki kőrakásokat, facsoportokat a táblák szélén, amelyek búvóhelyként szolgálhatnak nem csak a molnárgörénynek, hanem más hasznos kisragadozóknak is.
A program zárásaként a szakértők felhívták a figyelmet a Vidékfejlesztési Program agro-ökológiai támogatásaira, amelyek keretében május 15-ig lehet pályázni mezővédő sávok kialakítására. A természetes biológiai védekezés nem csak költséghatékony, de hosszú távon fenntarthatóbb megoldást kínál a mezőgazdasági kártevők elleni védekezésben, miközben óvja a biológiai sokféleséget a termőterületeken és környékükön.
