A nitrogénműtrágyák piaca jelentős átalakulás előtt áll, miután az Európai Bizottság váratlanul bejelentette a nitrogénműtrágya importjára vonatkozó szabályozás szigorítását. A döntés értelmében 2025 januárjától a jelenlegi 6,5%-os vámtétel mellett további környezetvédelmi adót vetnek ki a nem EU-s országokból származó műtrágyákra. Az intézkedés várhatóan 12-18%-kal emeli a műtrágyaárakat a hazai termelők számára az AKI Műtrágyapiaci Jelentése szerint.
Az európai műtrágyagyártók számára előnyös lépés a tengerentúli olcsó importtal szembeni védelmet jelenti, ugyanakkor a magyar gazdálkodók jelentős költségnövekedéssel néznek szembe. Az AKI PÁIR adatai szerint jelenleg a 27%-os nitrogéntartalmú műtrágyák átlagára 135.000-140.000 Ft/tonna között mozog, ami a változások után akár 155.000-165.000 Ft/tonnára is emelkedhet. Az NPK komplex műtrágyák esetében még jelentősebb, 15-20% közötti drágulás várható.
„A magyar gazdák számára ez különösen kedvezőtlen, mivel termelési költségeink már most is magasabbak, mint nyugat-európai versenytársainké, miközben a támogatási rendszer is átalakul” – nyilatkozta Kovács István, a Gabonatermesztők Országos Szövetségének elnökségi tagja. A hazai termelők helyzetét súlyosbítja, hogy az utóbbi években egyre nagyobb arányban vásároltak az olcsóbb, főként orosz és egyiptomi műtrágyákból, amit most ismét a drágább európai gyártók termékeire kell váltaniuk.
A Mezőgazdasági Fejlesztési Minisztérium tájékoztatása szerint tárgyalásokat kezdeményeztek a Bizottsággal az átmeneti időszak meghosszabbításáról és kompenzációs mechanizmusok kidolgozásáról, különös tekintettel a közép-kelet-európai gazdálkodókra. Az átállás megkönnyítésére szakértők a műtrágya-hatékonyság javítását, precíziós kijuttatási technológiák alkalmazását és a talajvizsgálaton alapuló differenciált tápanyag-utánpótlást javasolják.
A következő hónapokban érdemes fokozott figyelemmel követni a műtrágyaárak alakulását és megfontolni az őszi tápanyag-utánpótlás előrehozatalát a jelenlegi árakon, amíg a készletek tartanak. A zöldítési követelményeknek megfelelő talajjavító köztes növények vetése és a szerves trágyázás szerepe felértékelődik, ezek részben kompenzálhatják a műtrágyaárak emelkedésének hatását.
