A növényvédőszer-maradékok és csomagolási hulladékok nem megfelelő kezelése súlyos környezeti károkat okozhat, emellett a gazdálkodók jelentős bírságokra számíthatnak szabályszegés esetén. A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) fokozott ellenőrzéseket tart 2024-ben, miután a tavalyi évben a vizsgált gazdaságok közel 15%-ánál találtak szabálytalanságot.
Az Agrárminisztérium és a NÉBIH közös közleménye szerint a növényvédőszerek hulladékainak kezelésére vonatkozó előírások betartása nemcsak jogi, hanem környezetvédelmi kötelezettség is. A leggyakoribb szabálysértések között szerepel a lejárt szavatosságú szerek tárolása, a kiürült csomagolóanyagok nem megfelelő gyűjtése, valamint az engedély nélküli megsemmisítés.
„A növényvédőszer-csomagolási hulladékok szakszerű kezelése alapvető feltétele a támogatások lehívásának is” – nyilatkozta Dr. Nagy Gábor, a NÉBIH növény- és talajvédelmi igazgatóságának vezetője. „2024-től a KAP Stratégiai Terv feltételrendszerében a hulladékkezelési előírások teljesítése a kifizetések alapkövetelménye lett.”
A szabályos eljárás szerint a kiürült, háromszor kiöblített csomagolóanyagokat a Cseber Nonprofit Kft. által szervezett gyűjtőpontokon lehet leadni. A társaság országszerte több mint 400 helyszínen biztosít lehetőséget az elhasznált csomagolóanyagok átvételére. A lejárt szavatosságú növényvédő szerek esetében pedig veszélyes hulladékként kell eljárni, megfelelő engedéllyel rendelkező hulladékkezelő bevonásával.
A kisebb gazdaságok számára különösen fontos tudni, hogy az átvevőhelyek listája és a leadási határidők megyénként eltérhetnek. A pontos információk a Cseber Nonprofit Kft. weboldalán érhetők el. A gazdálkodóknak érdemes előre tervezni a hulladékkezelést, hiszen az utolsó pillanatban történő leadás esetén előfordulhat, hogy a gyűjtőponton már nem tudják fogadni a hulladékot a kapacitáskorlátok miatt.
A helyes mezőgazdasági gyakorlat részeként javasolt a növényvédőszer-használati napló naprakész vezetése, a vásárlást igazoló számlák megőrzése és a hulladékleadási bizonylatok legalább öt évig történő tárolása, mivel ezek alapján ellenőrizhető a jogkövető magatartás.
