Az Agrárminisztérium legfrissebb kimutatása szerint rekordszámú gazdaság csatlakozott 2024-ben az őshonos állatfajták genetikai megőrzését célzó támogatási programhoz. A felmérés 220 új belépő gazdaságot regisztrált, ami 27%-os növekedést jelent az előző évhez képest. A programban résztvevő tenyésztők közel 40.000 egyed fenntartásáról gondoskodnak jelenleg, többségében magyar szürke szarvasmarha, mangalica sertés és hortobágyi racka juh állományokról.
A genetikai állományvédelem kritikus jelentőségű, mivel az őshonos fajták ellenállóbbak a szélsőséges időjárási körülményekkel szemben, miközben alacsonyabb takarmányigénnyel és szerényebb technológiai háttérrel is fenntarthatók. Az Állattenyésztési törvény (2019. évi LII. törvény) értelmében a védett őshonos állatfajták tenyésztése során fokozott figyelmet kell fordítani a genetikai diverzitás megőrzésére és a beltenyésztettség elkerülésére. A támogatási rendszer megújítása során a hektáralapú kifizetések helyett állategyed-alapú támogatás vált elérhetővé, ami különösen a kisebb gazdaságoknak kedvez.
„A régi magyar fajták megőrzése nemcsak kulturális örökségünk része, hanem gazdasági racionalitás is. A klímaváltozás korában felértékelődik az a genetikai potenciál, amit ezek az állatok képviselnek” – nyilatkozta Dr. Kovács János, a Magyar Állattenyésztők Szövetségének szakreferense. A tenyésztőknek azonban figyelembe kell venniük az állatvédelmi előírásokat is. Az 1998. évi XXVIII. törvény értelmében a tartási körülményeknek az adott fajta igényeihez kell igazodniuk, biztosítva a természetes viselkedésformák megnyilvánulásának lehetőségét.
A sikeres programhoz csatlakozás feltétele a tenyésztési program betartása, a származási igazolások naprakész vezetése és a tenyésztőszervezeti tagság. A gazdálkodók számára a következő támogatási ciklusra való felkészülés jegyében javasolt az állatállomány-nyilvántartások felfrissítése és a tenyésztési programok átgondolása. A genetikai sokféleség védelme nemcsak az agrárörökség megőrzését szolgálja, hanem hosszú távú biztosítékot jelent a jövő mezőgazdaságának ellenállóképessége számára.
