Az ország több térségében az aszály és a kora tavaszi csapadékhiány miatt gyengén keltek az őszi vetések. Az EU Crop Market Observatory adatai szerint 4-6 heti csapadékhiány jellemzi a Kárpát-medence jelentős részét, ami március közepére már látható vegetációs lemaradást okozott. A kelések egyenetlensége nemcsak a terméspotenciált, de a tápanyagfelvétel hatékonyságát is rontja.
A tavalyi gabonaárak alacsony szintje után idén különösen fontos a költséghatékony termesztés. Az AKI PÁIR jelentése szerint a takarmánybúza hazai felvásárlási ára 64-68 ezer Ft/t sávban mozog, míg a malmi minőség 73-77 ezer Ft/t között értékesíthető. Ez a tavalyi szinthez képest enyhe emelkedést mutat, de a termelési költségek fedezéséhez továbbra is szükséges a 6-7 t/ha hozamszint elérése az őszi búzánál.
A gyenge állományok megerősítésének első lépése a talaj tápanyag-ellátottságának gyors felmérése. A nitrogénellátás megosztása kulcsfontosságú: a korai fejtrágya után most a második nitrogénadag kijuttatása következik, amit érdemes kén-kiegészítéssel kombinálni. A Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamara ajánlása szerint a gyenge állományoknál különösen fontos a bokrosodást segítő, kisebb adagú, de gyakoribb fejtrágyázás.
„Az idei tavaszi időjárás rendkívül változékony, ami megnehezíti a tápanyag-utánpótlás optimális időzítését” – nyilatkozta Kovács Gábor, a Gabonatermesztők Országos Szövetségének szakértője. „A gazdáknak érdemes a fenológiai fázisokhoz igazítani a beavatkozásokat, nem pedig naptári időpontokhoz.”
A tápanyag-utánpótlás mellett kulcsfontosságú a gyomkonkurencia azonnali megszüntetése. A hiányos kelésű területeken a gyomok hamar dominánssá válhatnak, és tovább fokozhatják a víz- és tápanyaghiányt. A növényvédelmi kezeléseket célszerű kombinálni lombtrágyázással: a mikro- és mezoelem-kiegészítés (mangán, cink, bór, magnézium) segítheti a stresszhelyzet leküzdését.
Különösen fontos a gyökérzet fejlődésének stimulálása, ami javítja a mélyebb talajrétegek vízkészletéhez való hozzáférést. A biostimulátorok használata ebben a fejlődési fázisban jelentősen javíthatja a növények regenerálódó képességét. Ezek a készítmények fokozzák a növények természetes védekezőképességét és segítik a gyökérfejlődést.
Az állománysűrűség pontos felmérése meghatározza a további technológiai lépéseket. Négyzetméterenként legalább 400-450 produktív hajtás szükséges az elfogadható termésszinthez. Ha ennél jelentősen alacsonyabb a sűrűség, akkor a megmaradt növények erősítésére kell koncentrálni. A következő két hét időjárása meghatározó lesz a regenerálódás szempontjából, ezért a beavatkozásokat ehhez kell igazítani.
Számos gazdálkodó választja a regeneráció segítésére a talajlakó mikroorganizmusokat tartalmazó készítményeket is, amelyek javíthatják a tápanyagfelvételt. Ezek alkalmazása különösen a foszfor és mikroelemek hasznosulását segíti elő, ami a gyenge állományok megerősítésében kulcsfontosságú lehet.
A gyenge őszi vetések megmentéséhez elengedhetetlen a rendszeres állományszemle és a rugalmas beavatkozási stratégia. Az optimális időzítés és a növényállapothoz igazított technológia alkalmazása akár 25-30%-os terméstöbbletet is eredményezhet a kezeletlen parcellákhoz képest.
