A 2024-es tavaszi szezon elindulásával a precíziós technológiák bevezetése újabb lendületet kapott a hazai gazdaságokban. A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint már a 100 hektár feletti gazdaságok 38%-a alkalmaz valamilyen precíziós megoldást, de a 300 hektár felettieknél ez az arány meghaladja a 60%-ot. Kulcskérdéssé vált, hogy az adatgyűjtésen túl a rendszerek mennyire képesek valódi döntéstámogató eszközként működni.
A precíziós rendszerek gazdasági megtérülésének középpontjában továbbra is az inputanyag-megtakarítás áll. Egy 500 hektáros növénytermesztő gazdaságban a helyspecifikus műtrágyázással és növényvédőszer-kijuttatással átlagosan 8-12% megtakarítás érhető el, ami hektáronként 18-25 ezer forintot jelent évente. Ugyanakkor a beruházási költségek is jelentősek: egy RTK-jelkorrekciós rendszerrel felszerelt traktor és munkagép kombinációja 15-20 millió forintos beruházást igényel, míg a szoftverköltségek évi 500 ezer forinttól indulnak.
„A technológia önmagában nem elég, ha nincs mögötte megfelelő adatelemzési és értelmezési képesség” – fogalmazott Kovács László, a Magyar Precíziós Gazdálkodási Egyesület elnöke. „Azt tapasztaljuk, hogy a gazdaságok jelentős része adatgyűjtő rendszerként használja a technológiát, de hiányzik az a szemlélet, ami az adatokból valódi, profit-orientált döntéseket eredményezne.”
Az Mvt. 54. § szerinti kockázatértékelési kötelezettség a precíziós rendszerek alkalmazásával sem szűnik meg. A távirányított eszközök, drónok és automatizált gépek használata új munkavédelmi kihívásokat teremt. Ezek üzemeltetéséhez a 16/2021. (IV. 9.) ITM rendelet szerinti képzettség szükséges, különös tekintettel a 834/2023 EU rendelet (drónjogszabály) előírásaira.
A megtérülés kulcsa a gazdaságok számára egyre inkább az állománymonitoring és az előrejelző rendszerek kombinációjában rejlik. Ezek nemcsak a kártevők és betegségek korai felismerésében segítenek, hanem a kezelések pontos időzítésében is, ami akár 15-20%-kal csökkentheti a növényvédelmi költségeket, miközben növeli a biológiai hatékonyságot. Érdemes a rendszerek bevezetése előtt költség-haszon elemzést készíteni és fokozatos, moduláris bevezetést tervezni, a gazdaság méretéhez és termelési profiljához igazodva.
