A 2024-es AGROmashEXPO-n a hazai precíziós eszközpark használatáról készült felmérés eredményei komoly figyelmet kaptak. A kutatás szerint a 300 hektár feletti gazdaságok 78%-a rendelkezik valamilyen precíziós eszközzel, de ezek kihasználtsága átlagosan mindössze 40% körül mozog. Ez jelentős hatékonyságveszteséget jelent, különösen a növekvő munkaerőhiány és inputanyag-költségek mellett.
A precíziós gazdálkodás eszköztárának kihasználatlansága mögött elsősorban szakképzett munkaerő hiánya és a rendszerek integrációs problémái állnak. Az AKI adatai szerint a teljes precíziós technológiát alkalmazó gazdaságok 30-45%-os műtrágya-megtakarítást és hektáronként átlagosan 15-20%-os hozamnövekedést érnek el, miközben az üzemanyag-felhasználás akár 25%-kal is csökkenhet. A kihívást a különböző gyártók eszközeinek és a földművelésügyi adatbázisoknak az összehangolása jelenti.
„A magyar gazdák technológiai affinitása kiváló, de a rendszerek közötti adatáramlás nehézségei és az integrált szemlélet hiánya gátolja a valódi előrelépést” – nyilatkozta Dr. Kovács István, a Digitális Agrár Stratégia szakmai vezetője. A 2023. évi LXXV. törvény az agrárgazdaság digitális átállásáról már keretrendszert biztosít, amit a 24/2023. (VI. 30.) AM rendelet tesz teljessé a precíziós gazdálkodás támogatási feltételeivel.
A sikeres átállás kulcsa a képzés, az adatintegrációs platformok fejlesztése és a gyártófüggetlen tanácsadás. Gazdasági szinten ez a technológia nem pusztán eszközbeszerzés, hanem szemléletváltás is. A megtérülés javításához kulcsfontosságú a naprakész kalibrációs dokumentáció vezetése és a szezon előtti rendszerellenőrzések ütemterve, valamint a munkagép-traktor kommunikációs protokollok (ISOBUS) rendszeres tesztelése.
