A precíziós gazdálkodást forradalmasító FarmMAP térképes rendszer bevezetése jelentős mérföldkő lehet a hazai közepes méretű gazdaságok működésében. Az idei szezonban már több mint 35 gazdaság teszteli a technológiát, amely a talajmintavételezéstől a kijuttatási térképekig digitalizálja a teljes folyamatot. Az Agrárminisztérium adatai szerint a precíziós gazdálkodás alkalmazása akár 15-20%-os inputanyag-megtakarítást eredményezhet, miközben a terméshozamok stabilitása javul.
A FarmMAP rendszer három fő komponensre épül: talajmintavételi térképezés, vegetációs indexek drone-alapú monitorozása és differenciált kijuttatási tervek. A tápanyag-gazdálkodás során a rendszer figyelembe veszi a talajvizsgálati eredményeket, a tervezett kultúra igényeit és a tábla heterogenitását. Az EU 2023/2854 rendeletének megfelelően a talajmintavételezés immár térinformatikai támogatással, 3 hektáronkénti pontossággal történik, ami megfelel a VP támogatási feltételeinek is. A kijuttatási térképek közvetlenül importálhatók a munkagépek ISOBUS rendszerébe.
„A FarmMAP bevezetése után 17%-kal csökkent a műtrágya-felhasználásunk, miközben a hozam közel 8%-kal nőtt az előző három év átlagához képest” – nyilatkozta Kovács János, egy 450 hektáros szántóföldi gazdaság vezetője. A rendszer kockázatértékelési funkciója emellett segít a kezelők védelmében is, hiszen a műtrágya és növényvédőszer kijuttatás optimalizálása csökkenti az expozíciót.
Az 1993. évi XCIII. törvény szerinti munkavédelmi szempontok is javulnak, mivel a rendszer csökkenti a munkagépekkel töltött üzemórák számát és a kezelőszemélyzet vegyszer-expozícióját. A gazdaságosság szempontjából fontos, hogy a beruházás megtérülési ideje – az AKI kalkulációi szerint – 2-3 szezon, miközben a környezetterhelés és a ráfordítások egyaránt csökkennek. A technológia használatbavétele előtt javasolt a gépparkra vonatkozó kompatibilitási felmérés és a kezelőszemélyzet célzott képzése.
