A precíziós kertészet áttörésre vár – ez volt az idei PREGA egyik fontos tanulsága, ahol a zöldségtermesztők által használható új technológiákat vizsgáltuk részletesen. A hazai kertészeti ágazatban egyelőre csak óvatos közeledés tapasztalható a precíziós eszközök irányába, elsősorban a magas beruházási költségek miatt. A MeteoShield Pro meteorológiai állomások beruházási költsége hektáronként már 65-90 ezer forinttól elérhető, viszont a komplett precíziós rendszerek kiépítése akár milliós nagyságrendű is lehet, ami csak megfelelő üzemméret felett térül meg.
A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara friss adatai szerint a zöldségtermesztők mindössze 17%-a alkalmaz valamilyen precíziós eszközt, szemben a szántóföldi növénytermesztés 38%-os arányával. A különbség oka részben a tőkeerő hiánya, részben az ágazat specializáltsága. „A precíziós kertészet egyelőre inkább a nagyobb üzemek kiváltsága, de az új generációs szenzorok és a felhőalapú adatkezelés már a közepes méretű gazdaságok számára is elérhetővé válik” – nyilatkozta Kovács János, az egyik vezető mezőgazdasági technológiai szolgáltató képviselője.
A PREGA konferencián bemutatott esettanulmányok szerint a talajnedvesség-szenzorokkal működő öntözésirányítás már az első évben 15-22% vízmegtakarítást és 8-12% termésnövekedést eredményezhet. Az AKI PÁIR adatai alapján ez hektáronként akár 350-450 ezer forint többletjövedelmet is jelenthet a paprika, paradicsom és káposztafélék esetében. A megtérülés kulcsa azonban az adatok megfelelő értelmezése és felhasználása – ez volt a szakmai előadások visszatérő üzenete.
Különösen érdekes volt a precíziós növényvédelem területe, ahol a drónokkal végzett állományfelmérés és célzott kezelés akár 30%-os vegyszermegtakarítást is eredményezhet. Az Agrárminisztérium által bemutatott KAP Stratégiai Terv szerint a 2023-2027 időszakban a precíziós kertészeti fejlesztésekre célzott támogatások lesznek elérhetők, melyek akár 50%-os intenzitással segíthetik az eszközbeszerzést.
A PREGA szatellit rendezvényén öt hazai kertészeti üzem mutatta be tapasztalatait. Közös tanulság, hogy a precíziós technológiák akkor hoznak valódi hasznot, ha a termelési lánc minden elemében alkalmazzák őket – a talaj-előkészítéstől a betakarításon át a tárolásig. Az egyik leghatékonyabb területnek a talajszkennerek használata bizonyult, amellyel a termőtalaj heterogenitása feltérképezhető, és a tápanyag-utánpótlás ennek megfelelően tervezhető.
Az előttünk álló két évben a kertészeti ágazat szereplőinek érdemes először kisebb léptékű precíziós fejlesztésekkel kezdeni, például szenzoros öntözésirányítással vagy meteorológiai állomások telepítésével. A technológiai partnerek kiválasztásánál pedig kulcsfontosságú az utógondozás és a szakmai támogatás, hiszen a rendszerek hatékony működtetéséhez folyamatos finomhangolás szükséges. A magas beruházási költségek miatt érdemes kihasználni a most megnyíló támogatási lehetőségeket, és fokozatosan építeni fel a precíziós rendszert.
