A téli szalmabálák tárolása során a kedvezőtlen időjárás és a nedvesség komoly kockázatokat rejthet. A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) adatai szerint az elmúlt télen 14 nagyobb mezőgazdasági tűzeset keletkezett nem megfelelően tárolt szalmabálák miatt. Az ilyen tüzek nemcsak a készletek megsemmisülését, hanem épületkárokat és állatállomány veszélyeztetését is okozhatták. Különösen a közepes méretű, 100-300 állatos telepeken jelent ez fokozott kockázatot, ahol gyakran korlátozott a tárolókapacitás.
A szalmabálák nedvességtartalma kritikus tényező a biztonságos tárolásban. A szakértők egyetértenek abban, hogy a 14% feletti nedvességtartalom már jelentősen növeli a mikrobiológiai folyamatok, így a penészesedés és az öngyulladás kockázatát. A bálák belső hőmérséklete rendkívül informatív: ha 65°C fölé emelkedik, azonnal intézkedni kell. A bálák közötti megfelelő távolság (minimum 1 méter) és a rendszeres hőmérséklet-ellenőrzés alapvető óvintézkedés. Ezek elmulasztása nemcsak az állatvédelmi törvény (1998. évi XXVIII. törvény), hanem a munkavédelmi szabályok (1993. évi XCIII. törvény) megsértését is jelentheti.
A tárolóhelyek kialakításánál figyelembe kell venni a szellőzést biztosító légcsatornákat és a tűzvédelmi előírásokat. Az MSZ EN ISO 13849-1 szabvány szerinti biztonsági berendezések, mint a hőmérséklet-érzékelők és a füstdetektorok telepítése, a nagyobb gazdaságokban már kötelező elem.
„A megfelelően kialakított tárolóban a bálák között legalább 10 centiméteres távolságot kell hagyni a levegő cirkulációjához, és havonta egyszer célszerű ellenőrizni a készletet nedvesedés, penészesedés szempontjából” – nyilatkozta Kovács János, a Hajdú-Bihar Vármegyei Állattenyésztők Szövetségének szakértője.
A gazdaságoknak érdemes dokumentált kockázatértékelést készíteni a szalmatárolásra, és rendszeresen felülvizsgálni a tárolási gyakorlatot. A dolgozók oktatása a veszélyforrások felismerésére és az azonnali beavatkozás módjaira csökkenti a káresemények valószínűségét. A megfelelő tárolással nemcsak a biztonságot növelhetjük, hanem a takarmány minőségét is megőrizhetjük, ami közvetlenül befolyásolja az állatok egészségét és a gazdaság eredményességét.
