Szarvasmarha-felvásárlási csalás: gazdák figyelmeztetése
2025 szeptemberében egy több, korábban már bevált üzleti partnernek tűnő felvásárló közel 4 millió forint értékű húsmarhát vitt el Fehér Lajos kisújszállási gazdálkodótól anélkül hogy a vételárat kifizette volna. Az eset nem egyedi a hajdúhadházi térségben más gazdáknál is hasonló történetek kerültek napvilágra a feltételezett károk összege tízmilliós nagyságrendbe nyúlik. A kis- és közepes gazdaságok számára egy ilyen csalás súlyos pénzügyi veszteséget jelenthet miközben az ügylet dokumentációjának hiánya megnehezíti a jogi lépéseket.
A probléma gyökere részben az állatértékesítési lánc szerkezetében keresendő. Fehér Lajos elmondása szerint az ügyletben több vállalkozás és közvetítő is szerepet játszott. Az állatok végül egy pécsi céghez kerültek amely azt állította már kifizette az összeget de az a közvetítőn keresztül nem jutott el a termelőhöz. Ez rávilágít egy kritikus biztonsági résre: amikor a gazda és a végső felvásárló között több nem egyértelműen felelős szereplő található a kifizetés biztonsága megszűnik. A 2019. évi LII. törvény (Állattenyésztési törvény) rendelkezik az állatforgalmazás nyilvántartásáról és nyomonkövetéséről de a gyakorlatban a közvetítői láncok ennek ellenőrizhetőségét gyakran megnehezítik.
A csalás legfőbb tanulsága a megelőzés lehetősége. Fehér Lajos tapasztalata szerint a fiatalabb gazdák több egyszerű óvintézkedéssel védhetik magukat. Az egyik legfontosabb szabály az azonnali fizetés esetén az hogy az állatorvosi dokumentumokat és az utazási engedélyt csak a pénz bankszámlára érkezésének ellenőrzése után adják át. A helyszíni mérlegelésnél pedig alapelv hogy a rakodott kamion ne induljon el a telepről a vételár teljes kiegyenlítéséig. Ezek a lépések jelentősen megnehezítik egy potenciális csaló számára az állatok ingyenes megszerzését. A gazdálkodó hangsúlyozza hogy a felvásárlókra továbbra is szükség van de olyan üzleti kultúrára és nagyobb cégek részéről átláthatóbb eljárásrendre lenne szükség ahol a felelős felvásárló személye azonosítható.
A kockázat csökkentéséhez minden gazdának részletes kockázatértékelést kell végeznie az értékesítési folyamatban. Ez magában foglalja az üzleti partner hátterének cégjegyzékbeli adatainak előzetes ellenőrzését. Emellett elengedhetetlen a szerződés megkötése amely rögzíti a fizetés módját határidejét és a felelősségi köröket. A 1993. évi XCIII. törvény (Munkavédelmi törvény) által előírt kockázatértékelés logikáját a pénzügyi és üzleti folyamatokra is alkalmazni kell. A legfontosabb gyakorlati tanács az hogy soha ne hagyatkozzunk kizárólag korábbi problémamentes együttműködésre. Minden egyes ügyletet önállóan ugyanolyan körültekintéssel kell lebonyolítani mintha az első lenne különösen ha nagy értékű állományról van szó.
- Valós üzleti partner kiválasztása
- Állatorvosi dokumentumok ellenőrzése
- Pénz bankszámlára érkezésének ellenőrzése
- Vételár teljes kiegyenlítése előtt ne induljon el a kamion
- Szerződés megkötése minden ügyletnél
- Rendszeres kockázatértékelés elvégzése
| Tanács | Részletezés |
|---|---|
| 1 | Valós üzleti partner kiválasztása |
| 2 | Állatorvosi dokumentumok ellenőrzése |
| 3 | Pénz bankszámlára érkezésének ellenőrzése |
| 4 | Vételár teljes kiegyenlítése előtt ne induljon el a kamion |
| 5 | Szerződés megkötése minden ügyletnél |
| 6 | Rendszeres kockázatértékelés elvégzése |
