A talajszenzorok és a szennyezés csökkentő precíziós megoldások elterjedése a mezőgazdaságban új fejezetet nyit a nitrogénkezelés hatékonyságában. A 2025-ös uniós előírások szerint a 150 hektár feletti gazdaságoknak kötelező lesz nitrogén-felhasználási tervet készíteni, ami a szenzoralapú technológiák jelentőségét tovább növeli. Az AKI adatai szerint a pontatlan műtrágyázás miatti gazdasági veszteség hektáronként átlagosan 15-25 ezer forint között alakul hazánkban.
A szenzoralapú nitrogénkezelés valós idejű adatokat szolgáltat a növények tápanyagigényéről, ami akár 20%-kal csökkentheti a felhasznált műtrágya mennyiségét, miközben 5-8%-os termésnövekedést is eredményezhet. Az energiaköltségek emelkedése miatt a műtrágya-megtakarítás különösen felértékelődött: egy közepes gazdaságban évi 1,2-2,5 millió forint lehet a különbség. A rendszerek telepítése és karbantartása a 2024/2025-ös Vidékfejlesztési Program keretében 50%-os támogatással valósítható meg, az 1102/2023. (II. 23.) Korm. rendelet alapján.
„A gazdaságunkban második éve használjuk a szenzoralapú nitrogénadagolást. A búza hektáronkénti hozama 0,6 tonnával nőtt, miközben 18%-kal kevesebb műtrágyát használtunk fel” – nyilatkozta Kovács János, a 320 hektáros családi gazdaság vezetője. Az eredmények javulásához hozzájárul a technológia precizitása: a szenzorok 1-2 négyzetméteres felbontással képesek mérni a növények klorofill-tartalmát és nitrogén-ellátottságát, amit az ISO 11783 (ISOBUS) szabvány szerinti kommunikációs protokoll továbbít a szórógép vezérlőjéhez.
A talajszenzorok telepítésekor figyelembe kell venni az MSZ EN 61010-1:2011 villamos biztonsági szabványt, különösen a szélsőséges időjárási körülmények között. A rendszerek megtérülési ideje átlagosan 3-4 év, de kedvező támogatási környezetben ez 1,5-2 évre is csökkenhet. A technológia bevezetését érdemes a talaj részletes feltérképezésével kezdeni, majd ezt követheti a szenzorhálózat telepítése és a kezelőszemélyzet betanítása. A beruházás előtt javasolt legalább három szolgáltató ajánlatának összehasonlítása, különös tekintettel a szervizháttérre és az adatok kompatibilitására a már meglévő farm-menedzsment rendszerekkel.
