A szójaterületeken jelentős termésnövekedést regisztrálnak azok a gazdálkodók, akik a vetés előtt megfelelő baktériumkészítménnyel kezelik a vetőmagot. Az AKI PÁIR legfrissebb adatai szerint a hazai szójabab felvásárlási ára 185-195 ezer Ft/tonna sávban mozog, ami 5-7%-kal haladja meg az előző év azonos időszakát. A világpiacon az argentínai terméskilátások és a kínai kereslet élénkülése határozza meg az árakat, így a jövedelmezőség érdekében különösen fontos a hozamok biztosítása.
A Bradyrhizobium japonicum baktériumokkal történő magoltás 15-25%-os terméstöbbletet eredményezhet, különösen olyan területeken, ahol korábban nem termesztettek szóját. Az oltóanyagok alkalmazása során kritikus, hogy megfelelő minőségű készítményt használjunk és betartsuk a technológiai előírásokat. Az OMME adatai szerint a hazai szójatermesztők 72%-a alkalmaz rendszeresen oltóanyagot, ugyanakkor a készítmények minősége és felhasználásuk módja jelentős különbségeket mutat. A rhizobium baktériumok és a szója gyökérgümői között kialakuló szimbiózis révén a növény képes a levegő nitrogénjét megkötni, ami nemcsak környezetvédelmi szempontból előnyös, de jelentős megtakarítást is eredményez a nitrogénműtrágya-felhasználásban.
„Az oltóanyag sikeres alkalmazásának kulcsa a friss készítmény, a gondos bekeverés és a megfelelő talajállapot” – nyilatkozta Kovács János, a Szója Termesztők Egyesületének szakértője. Felhívta a figyelmet, hogy a baktériumok érzékenyek a napfényre, a magas hőmérsékletre és a kémiai csávázószerekre, ezért az oltást árnyékos helyen, a vetés napján célszerű elvégezni.
Laboratóriumi vizsgálatok igazolják, hogy a jól beoltott szójagyökereken hathetes korban már láthatók a nitrogen-fixáló gümők, melyek száma és mérete szoros összefüggést mutat a későbbi terméshozammal. A Nébih által regisztrált oltóanyagok közül érdemes a hazai talaj- és klimatikus viszonyokhoz adaptált készítményeket előnyben részesíteni. A következő hetekben esedékes szójavetéseknél a talajhőmérséklet mellett különösen figyelni kell a csapadékviszonyokra, mivel a baktériumok megtelepedéséhez elengedhetetlen a megfelelő talajnedvesség.
A termelőknek érdemes megfontolni a kettős oltást is, amikor a vetőmagra kerülő oltóanyag mellett talajoltást is végeznek. Ez különösen ott javasolt, ahol a talaj kémhatása vagy szerkezete nem optimális a baktériumok számára. Az eredményes szójaoltás nemcsak az adott év termését fokozhatja, de a talajban évekig fennmaradó baktériumtörzs a vetésforgóban később visszatérő szóját is segíti, bár csökkenő hatékonysággal.
