A Magyar Talajvédelmi Egyesület legfrissebb jelentése szerint a hazai szántóterületek közel 40 százalékán kritikus a talajállapot, amely sürgős beavatkozást igényel. A talaj termékenységének megőrzése nemzetgazdasági érdek is, hiszen a mezőgazdasági termelés alapja a jó állapotú termőföld – hangsúlyozta Dr. Kovács Péter talajvédelmi szakértő a múlt heti szegedi agrárfórumon. Az Agrárminisztérium adatai szerint a talajmegújító módszereket alkalmazó gazdaságok 15-20 százalékos termésnövekedést értek el az elmúlt három évben.
A talajegészség javításának leghatékonyabb módszerei közé tartozik a vetésforgó bővítése és a takarónövények használata, amelyek együttesen csökkentik a talajeróziót és javítják a talaj szerkezetét. „A takarónövények használatával gazdaságunkban közel harmadával csökkent a műtrágyaigény, miközben a terméshozamok stabilizálódtak” – osztotta meg tapasztalatait Nagy János békési gazdálkodó, aki öt éve alkalmaz regeneratív módszereket. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara felmérése szerint a talajkímélő művelést alkalmazó gazdaságok vízmegőrző képessége 40 százalékkal javult, ami az egyre gyakoribb aszályos időszakokban kulcsfontosságú.
A 2025-ben életbe lépő új uniós talajvédelmi keretrendelet szigorúbb feltételeket szab a gazdálkodóknak. A talajállapot-felmérés és talajvédelmi terv készítése kötelező lesz a 100 hektárnál nagyobb gazdaságokban, míg a kisebb termelők számára ez támogatási feltételként jelenik meg. A Talajvédelmi Információs és Monitoring Rendszer (TIM) adatai szerint a rendszeres talajvizsgálatot végző gazdaságok jóval hatékonyabban gazdálkodnak az erőforrásokkal.
A szakemberek javaslata szerint most, az őszi időszakban érdemes elvégezni a talajmintavételt és talajvizsgálatokat, hogy a jövő évi gazdálkodás tervezése már a friss adatok alapján történhessen. A Magyar Államkincstár tájékoztatása szerint a talajvédelmi beruházásokhoz kapcsolódó támogatási kérelmek benyújtására 2025 februárjától lesz lehetőség, különös tekintettel a talajszerkezet-javító és vízgazdálkodási fejlesztésekre.
