A februári hideg enyhülésével egyre több gazdaságban készülnek a talajmintavételre, amely a sikeres tápanyag-gazdálkodás alapja. A nemzetközi műtrágyaárak stabilizálódása ellenére továbbra is indokolt a költséghatékony tápanyag-kijuttatás, amelyhez elengedhetetlen a pontos talajvizsgálat. Az AKI PÁIR adatai szerint a nitrogén-műtrágyák ára az előző év azonos időszakához képest 5-8 százalékkal alacsonyabb, de a foszfor és kálium hatóanyagok árszintje továbbra is jelentős ráfordítást jelent.
A talajmintavétel időzítése kulcsfontosságú a megbízható eredményekhez. Az Agrárminisztérium tápanyag-gazdálkodási ajánlása szerint a mintavételt tarlón vagy évelő kultúrában, a tápanyagfelvétel nyugalmi időszakában célszerű elvégezni. A mintavétel legfeljebb 3 hónappal előzheti meg a tervezett tápanyag-kijuttatást, hogy az eredmények a valós talajállapotot tükrözzék. Fontos figyelembe venni, hogy a tápanyag-utánpótlást vagy meszezést követően legalább 100 napnak kell eltelnie a mintavételig.
A reprezentatív mintavétel 5-10 hektáros homogén területegységenként történik, figyelembe véve a domborzati viszonyokat, talajtípust és az előző évek termesztési gyakorlatát. „A legtöbb gazdálkodó továbbra is a hagyományos, 0-30 cm mélységből történő mintavételt részesíti előnyben, azonban a precíziós gazdálkodásra áttérők körében egyre népszerűbb a GPS-koordinátákkal jelölt, rétegenkénti mintavétel” – nyilatkozta Kovács János, a Talajvédelmi Laboratórium vezetője.
A mintavételi hibák elkerülésére érdemes mintavételi tervet készíteni. Egy átlagos parcellából 20-25 részmintát kell venni átlós mintázással, kerülve a tábla széleit és a nem reprezentatív területeket. Az összegyűjtött, kb. 1-1,5 kg talajt alapos keverés után légmentesen le kell zárni és 24 órán belül a laboratóriumba juttatni. A pontos adminisztráció (GPS-koordináták, elővetemény, kijuttatott szerves/szervetlen tápanyagok mennyisége) segíti a szakszerű értékelést.
A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara felhívja a figyelmet, hogy 2025-től változnak a nitrátérzékeny területeken gazdálkodók talajvizsgálati kötelezettségei. A korábbi ötévenkénti helyett négyévente szükséges talajvizsgálatot végezni, és az eredményeket a Talajvédelmi Információs Monitoring rendszerbe rögzíteni. A határidők elmulasztása akár 100.000 Ft/ha támogatáscsökkenést is eredményezhet a területalapú támogatásoknál.
Az akkreditált laboratóriumi vizsgálatok eredményeire alapozott tápanyag-gazdálkodási terv nemcsak jogszabályi kötelezettség, de pénzügyi előnyt is jelent. A termelés-specifikus talajvizsgálat 15-20%-os műtrágyaköltség-megtakarítást eredményezhet, miközben a talaj hosszú távú termőképességét is megőrzi. A talaj szerves-anyag tartalmának pontos ismerete különösen a zöldítési programokban résztvevő gazdálkodóknak biztosít előnyt.
A talajvizsgálat eredményeinek szakszerű értelmezéséhez érdemes szaktanácsadó segítségét kérni, aki a növényi sorrendet és a gazdaság lehetőségeit figyelembe véve optimalizálja a tápanyag-visszapótlást.
