A talajregeneráló gazdálkodási gyakorlatok bevezetésével egyidejűleg növelhető a termésátlag és javítható a talajegészség – derül ki a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) legfrissebb kutatásából. A vizsgálat szerint a regeneratív mezőgazdasági módszerek akár 15-20 százalékos termésnövekedést eredményezhetnek a hagyományos műveléshez képest, miközben jelentősen csökkentik a környezeti terhelést.
A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) támogatásával végzett, három évet felölelő kísérletsorozatban 120 hazai gazdaság vett részt. A kutatók a talaj szervesanyag-tartalmának változását, a mikrobiális aktivitást és a terméshozamok alakulását vizsgálták különböző művelési rendszerekben. „A talajregeneráló módszerek alkalmazásával átlagosan 8-12 százalékkal magasabb terméshozamokat értünk el már a második évben, miközben a műtrágya-felhasználást közel harmadával csökkentettük,” – nyilatkozta Dr. Kovács János, a MATE Talajművelési és Földhasználati Tanszékének vezetője.
A kutatás különösen ígéretes eredményeket mutat a takarónövények alkalmazása terén. Azok a gazdaságok, amelyek ősszel és télen is növényborítást biztosítottak, jelentősen kisebb mértékű talajeróziót tapasztaltak, és a tápanyag-kimosódás is átlagosan 40 százalékkal csökkent. A talaj vízmegtartó képessége pedig 25-30 százalékkal javult, ami az aszályos időszakokban kulcsfontosságú előnyt jelent.
Az Agrárminisztérium közleménye szerint a következő támogatási ciklusban kiemelt figyelmet kapnak a talajregeneráló gyakorlatok. A tárca tervei között szerepel egy új, kifejezetten a talajegészség javítását célzó támogatási forma bevezetése, amely hektáronként akár 60-80 ezer forintos kiegészítő támogatást is jelenthet a gazdálkodóknak.
„Magyarország termőtalaja nemzeti kincsünk, amelynek megőrzése és javítása közös felelősségünk. A talajregeneráló gyakorlatok bevezetése nemcsak környezeti, hanem gazdasági szempontból is előnyös a gazdálkodók számára,” – emelte ki Szabó István, a NAK talajvédelmi szakértője. Hozzátette: a kamara ingyenes tanácsadással és képzésekkel segíti a gazdákat az új módszerek elsajátításában.
A módszerek között a forgatás nélküli sekély talajművelés, a szerves trágyázás és a komplex vetésforgó alkalmazása bizonyult a leghatékonyabbnak. A MATE ajánlása szerint a talajregeneráció első lépéseként érdemes talajvizsgálatot végeztetni, majd fokozatosan bevezetni a talajkímélő művelési módszereket. A szakértők szerint három-négy év alatt már látványos eredményeket lehet elérni mind a talajszerkezet, mind a terméshozamok tekintetében.
