A Hódmezővásárhely melletti kísérleti állomáson népes szakmai közönség gyűlt össze a múlt héten, hogy a talajszerkezet megőrzésének legújabb módszereit tanulmányozza. A nyári szárazság után különösen időszerű volt a Talaj Szakértői Kör terepi bemutatója, hiszen az Agrárminisztérium friss adatai szerint a hazai termőterületek 37%-a mutat szerkezeti leromlás jeleit, ami a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara becslése alapján akár 15-20%-os terméskiesést is eredményezhet.
Kovács János gazda, aki 120 hektáron gazdálkodik a térségben, saját földjén mutatta be a takarónövények és a csökkentett talajművelés hatásait. „Három éve kezdtük el a talajkímélő művelést, és idén már 22%-kal magasabb kukoricahozamot értünk el, mint a hagyományos művelésű táblákon, ráadásul 30%-kal kevesebb gázolajfelhasználással” – mondta a résztvevőknek, miközben a talajszelvény-vizsgálatot végezték.
A szakemberek rámutattak, hogy a talajszerkezet romlása nemcsak a terméshozamot csökkenti, hanem növeli az inputanyag-költségeket is. A sérült szerkezetű talajokban akár 40%-kal több műtrágyára lehet szükség ugyanazon termésszint eléréséhez, mivel romlik a tápanyagok hasznosulása. Az AKI PÁIR adatai szerint ez hektáronként 25-30 ezer forint többletköltséget jelenthet.
A bemutató során négy különböző talajművelési módszert hasonlítottak össze: hagyományos szántás, lazításos művelés, mulcshagyó művelés és direktvetés. A NÉBIH által felügyelt parcellakísérletek azt mutatták, hogy a mulcshagyó művelés és a direktvetés esetében 30%-kal jobb volt a talaj vízmegtartó képessége, ami az egyre gyakoribb aszályos időszakokban kritikus tényező.
A programon a kisebb gazdaságok képviselői is részt vettek, akik számára külön bemutatták a költséghatékony átállási lehetőségeket. Egy hektár átállítása talajkímélő művelésre – beleértve a szükséges eszközök beszerzését vagy bérlését – átlagosan 50-70 ezer forint befektetést igényel, ami 2-3 év alatt megtérülhet a csökkenő üzemanyag- és műtrágyaköltségek révén.
A résztvevők láthatták a talajszerkezet leromlásának jeleit is: tömörödött rétegeket, vízpangást és gyenge gyökérfejlődést. A szakértők hangsúlyozták a rendszeres talajvizsgálat fontosságát, amelyet a hatályos 59/2008. FVM rendelet szerint legalább ötévente kell elvégeztetni, de érzékeny területeken gyakrabban ajánlott.
Az őszi talajmunkák időszakában különösen fontos figyelni a talajnedvesség optimális szintjére. A szakértők szerint a talajművelést csak akkor szabad elkezdeni, amikor a föld nem ragad, de még nem is porzik. A termelők hasznos tippeket kaptak az egyszerű, helyszíni talajvizsgálati módszerekről is, amelyekkel házilag ellenőrizhetik földjeik állapotát.
A rendezvény végén a résztvevők egyetértettek abban, hogy a talajszerkezet tudatos védelme nemcsak környezeti, hanem gazdasági szükségszerűség is. Az alkalmazkodó talajművelési rendszerek bevezetésével a gazdálkodók felkészülhetnek az időjárási szélsőségek kivédésére, miközben hosszú távon megőrzik legfontosabb erőforrásuk, a termőföld minőségét és termékenységét.
